Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Balázs László: Az ipari és kereskedelmi tőkefelhalmozás a XIX. század első évtizedében Fejér megyében
43 Endrei W.: i. m. 9. Magyarországon kb. 4 millió hold erdő pusztult el hamuzsírnak való fa égetés és gondatlanság miatt úgy, hogy a bécsi haditanácsnak kellett közbelépni a további pusztítás megakadályozása végett: Magyar Művelődéstörténet. Szenk. Doimanovszky Sándor, 4. kötet. Bp. é. n. 208. Juhász Lajos: A Vas megyei Farkas-erdő a XVII—XVIII. században. Egy fejezet a magyar erdőtörténet Mária Terézia 1769-ii erdőrenditartását megelőző korszakából. Századok 1937. 553—575. Ld. még Szíj R. : i. m. 167, 530, jegyz. 44 O. L. P. 707. Ziohy-lt. Fp. 324. No. 1. 45 Uo. 76. cs. fase. 90. No. 68. 46 Ld. a 44. sz. jegyzetet! 47 Sas Andor: Kis Lázár tündöklése és pusztulása. Egy zsidó üzletember élettörténete és sorsa Mária Terézia korában. Századok. 1931. 1—13. 48 Ld. 45. sz. jegyzetét! ** O. L. 707. P. Zichy-l!t. Fp. 324. (379. es.) AS/429. No. 2 Varili Computus cum Judlaeo Pailotensi Salmone Marcus et parte Otis Nicolai Zichy inliti. 50 Uo. No. 431. 5 * FML Judaica II. 1753—1834. 52 Hodinka A.: A tokaji kereskedő társulat kiváltságainak az ügye. 1725—1772. 1912. 53 FML. Judaica II. a Markus-Oblath-Löbl per anyagát. 54 Uo. 55 Uo. 56 Szabad Gy.: i. m. 86. Magyar Zsidó Lexikon, i. m. 534. 57 Endrei W.: i. m. 196. 58 Vértes J.: 1. m. 144—145. 5 9 Lovasberényre : Neumann S.: i. m. 16. Surdra: Gr. Nicky esetében FML Judaica II. 1753—1834. 60 Pfeiffer Károly: i. m. 30—37. 61 Uo. 53—58. 62 Kun L.: i. m. 15. 63 Fényes Elek: Magyarország statisztikája. Pest, 1942. 103. sköv. 64 Mór 1758-ban lesz mezőváros, Adony már korábban, Lovasberény 1765-ben, s később Csákvár is. es Singer A.: i. m. 103,; Szij R.: i. m. 171—172. 616 Eckhardt Ferenc: A bécsi udivar gazdaságpolitikája Magyarországon 1790'— 1815. Bp. 1958. 191, 339—340. 67 FML Judaica II. 1753—1834. 68 Gr. Széchenyi István: Hitel. Szerk. és bevezetéssel ellátta Iványi Grünwald Béla. Magyarország újabb kori történetének forrásai. 611—612, 58.: A bor hamisításával és a magyar bor hitelének a megrontásával a zsidóságot vádolják. Lásd Eckhardt F.: A bécsi udvar, i. m. 324—325. A gesztesi uradalom területén a kocsmák többsége házi kezelésben volt. S mivel itt nem volt nagybérlő, a kocsmákat minden népelemből,, magyar, német, szlovák, katolikus, evangélikus, református, nemes, nemtelen embernek egyformán adták oda bérletbe. 69 II. József 1781. május 13-án, — megelőzve türelmi rendeletét, — megengedi az ország nagyobb hasznára, hogy a zsidóság korlátolt kereskedelem mellett földműveléssel foglaLkozhasséik, földet béreljen, szabó, varga, kőműves, ács, asztalos, festő mesterséget űzhessen. 1783-iban a „Systematica gentis Judaieae regulatio" megengedte — a bányavárosok kivételével — a szabad költözést, a városokba való letelepedést. Venetianer L. : i. m. 78. 'o Vértes J.: i. m. 139. 71 Mérei Gy.: i. m. 246. 72 Vértes J.: i. m. 147. 73 Uo. 143—146. 74 Eckhardt F.: i. m. 340—341. 75 A:z 17981. évi szerződés 17. p.: „Wenn sieh ein fremder Jude, welcher aber nicht allein der Juden-Gemeinde, sondern auch der Herrschaft anständig syn muss, allhier sesshaft machen wollte, so ist selber schuldig Ein species Ducaten in das Herrschaftliche Rentamt in recognitionem donii abzu führen." Neumann S.: i. m. 25. 76 Lásd a 72. jegyzetet!
