Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

rendelkezés a fiatalok részére bevezette a pályázati rendszert. Az egyetemi tanulmányaik befejezése előtt álló hallgatók előre kérhették alkalmazásukat. A tankerületi főigazgató vagy az egyetem magisztrátusa minden évben megküldte azoknak a hallgatóiknak a jegyzékét a királyi biztosoknak, akik állást akartak vállalni a megyékben és városokban. Természetesen az egyetemek elsősorban a jó magaviseletű és a jól tanuló diákokat javasolták. Hasonlóképpen jegyzéket küldtek az ilyen hallgatókról a központi kormányszerveknek is.

i0 A pályázati rendszer célja az volt, hogy egy új, tudásban és képességben magasabb színvonalú, az új követelményeknek jobban megfelelő hivatalnoki réteget neveljenek fel. A rendelkezés hatása természetesen csak évek múlva lett volna lemérhető, a pillanatnyi helyzetben azonban már csak igen keveset segített. Nem szabad azonban sötétebb képet festeni a valóságnál: ebben az időben volt egy kisnemesi-értelmiségi réteg, amely a kor átalakuló viszonyai között tehetségét és képességeit kamatoztatni tudta. Ezek a hivatali apparátusiban hasznos, tevékenységet fejtettek ki és ezzel a haladó előremutató törekvések támogatóivá váltak. Ezek számára az új közigazgatási rendszer tágabb teret nyújtott, mint az azt megelőző, erről pedig nem szabad elfelejtkezni. Az elmondottakból kitűnik, hogy a királyi biztosok új, kialakulóban levő hivatalszervezetre, ezenbelül többnyire új emberekre támaszkodhattak. Nagyon sok függött attól, hogy kiket neveztek ki a különböző állásokba, hogyan szervezték meg a munkát. Az újabb és. újabb követelmények, a naponta megjelenő részletes utasítások sokszor a munka hatékonyságát gátolták. Csak szilárd, jól működő apparátus lett volna arra képes, hogy az uralkodó sokirányú igényének eleget tegyen, ennek kiépítéséhez azonban hosszabb időre lett volna szükség. Elöljáróban vizsgáljuk meg, milyen feladatokat rótt az új megyei hivatalokra az 17874>en megjelent hivatali utasítás. Meghatározta a megyei hivatal személyi összetételét; kimondta, hogy a megyei hivatal élén az alispán áll, aki irányítja és ellenőrzi az összes tisztviselő munkáját. Az alispán kijelölését a királyi biztos végzi, de, mint „közvetlenül királyi hivatalnokot" a helytartótanács nevezi ki. A másodalispán kinevezése hasonlóképpen történik. Az alispán feladata a „törvények és rendelkezések" végrehajtása és a végrehajtás rendszeres ellenőrzése. Kötelessége az alispánnak a panaszügyeket kivizsgálni, illetve a szolgabírákkal kivizsgáltatni, döntéséről a királyi biztosnak jelentést küldeni. Az utasítás szerint az alispánnak kizárólagos döntési joga van, különösen sürgős ügyekben. Kevésbé „fontos és sürgős" ügyek intézésébe bevonhatja a másodalispánt és a jegyzőt is. Hosszabb időt igénylő vizsgálatoknál igénybe veheti a szolgabírák segítségét. Ez az utasítás is említi az alispánnak talán legtöbb fáradtságot igénylő feladatát, az évenkénti körutazást a megyében. A körutazásról részletes jelentést kell küldenie a királyi biztosnak, illetve a központi kormányszerveknek. Az alispánt távollétében — de csakis akkor — a másodalispán helyettesíti. Az alispán felügyel a jegyző által vezetett iroda munkájára is. Ebből a felsorolásszerű utasításból is látszik, hogy az új megyei szervezet teljesen elvesztette testületi jellegét. Minden ügyért a hiva-