Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

A személyi lajstromok (Conduit-Listen) bevezetéséről szóló utasítások és azok végrehajtása is elégedetlenséget és bizalmatlanságot szült. A 'hivatalnokokról szóló személyi lapok, táblázatok „feltalálása" gr. Zinzendorf Károly államminiszter (előzőleg trieszti kormányzó és a Hofreehenkammer elnöke) nevéhez fűződik, aki a beosztott könyvelőkről vezetett rendszeresen feljegyzéseket, az illetők életpályájáról, ismereteiről, képességeiről, stb. Ezt a gyakorlatot tették általánossá és vezették be az összes központi és helyi szerveknél Magyarországon is. Magyarországon ez a „személyi lajstrom" teljesen szokatlan volt, és ellenszenvvel fogadták. A felső kormányszervek gyakran figyelmeztették a helyi hivatalok vezetőit, 'hogy küldjék be a „személyi lajstromokat", mert a beküldési határidő már hónapokkal előbb lejárt. Fejér megye alispánját például Almássy Pál pesti biztosnak kellett kioktatnia arra, hogyan kell az ilyen lajstromot elkészítenie.

6 A „személyi lajstromokban" feltüntették az illető hivatalnok személyi tulajdonságait, értékelték német nyelvtudását és a munkában tanúsított szorgalmát. A Conduit-Liste legtöbb esetben nem érte el célját, nem a hivatali munka minőségi javulását szolgálta, inkább a tisztviselők elégedetlenségét növelte. Almássy Pál is figyelmeztette a hivatali vezetőket, hogy a „személyi lajstromba" csak a „legszigorúbb meghamisíthatatlan igazságot" írják, és ezt a munkát nagy körültekintéssel végezzék.

7 1788-ra általános lett a tisztviselőhiány. A biztosok jelentéseiben újra és újra visszatérő panasz, hogy a különböző állásokat nem tudják betölteni arra alkalmas személyekkel. A tisztviselőkkel szemben támasztott követelmények egyre nőtték, ugyanakkor állandó volt a hiány. II. József 1787-ben részletes rendelkezést hozott a városi tisztviselők hivatali vizsgájáról.

8 A rendelkezés szerint a városi szolgálatra jelentkező személyeknek a helytartótanácsnál politikai, gazdasági és jogi ismeretekből vizsgát kellett tenniük, amelynek eredményéről a helytartótanács ingyenes bizonyítványt állít ki. Azok a személyek pedig, akik Budától messze laknak, a királyi biztosok, illetve az általuk delegált személyek előtt tehetnek írásbeli vizsgát. Akik már hosszabb ideje állnak megyei vagy magánszolgálatban, és jártasságukat a politikai, gazdasági és jogi ügyekben bebizonyították, azoknak külön írásbeli vizsga nélkül megengedték, hogy bizonyítványt szerezzenek. A vizsgakérdéseket a helytartótanács, a királyi biztosok állították össze, úgy, hogy a jelöltek az általános ismeretek mellett, a helyi ismeretekről is beszámolhassanak. A jelölteknek ismerniük kellett a politikai, gazdasági és jogi ügyekben időről-időre megjelenő legújabb császári rendelkezéseket, az újonnan bevezetett jogrendet. Az új követelményeknek egyre kevesebben tudtak eleget tenni, és a tisztviselőihiány miatt — írta Almássy Pál pesti biztos — egyre gyakrabban kellett „féligképzett" fiatalokat alkalmazni. A kormányzat látta a kialakult helyzetet és 'megpróbálta a bajt orvosolni. Rendelkezést hoztak arról, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok végzettségükkel milyen állásra pályázhatnak.

9 A rendelkezés részletesen szabályozta, hogy az udvari és központi kormányszerveknél, a kamarai és hairmincadigazgatásnál, a megyéknél és városoknál bíróságoknál stb. milyen végzettséggel lehet állást vállalni. Egy másik