Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

tanács. Pozsonyba a hátralék miatt. A kamara 1749-ben elrendelte, hogy a város fizesse meg az elmaradt országgyűlési taxát. 1766-ban a tanács jelentette a kamarának, hogy a hátralékot be fogja fizetni.

77 A város országgyűlési taxája és hátralékai a következőiképpen alakultak.

78 Év Taxa ft Hátralék ft 1721 2000 (10ÜO fit-ra leszállítva) 1723 300 1729 100 1736 okt. 17 3050 okit. 30 210O 1741 400 1749 1200 1750 900 (16311, 1687, 1708) 1200 (1712—20) 600 (1749) (összesen 2700) 1751 600 1764 500 1766 500 A mohácselőtti királyi census (census regius) újbóli bevezetésére — hosszas huza-vona után — 1780-ban került sor.

79 Székesfehérvár már 1770-ben tiltakozott ellene, régi kiválts ágaim hivatkozva. A városra 1780-ban és 1783-ban 450, 1784-ben 442 ft census! vetett ki a kamara. A tanács a censust polgári telkekre osztotta ki, minden forint után 20, illetve 1783-tól 10 dénárt. A beszedett censust a város a házipénztárba vételezte be, illetve abból fizette ki a budai harmincadhivatalnak.

80 II. Városi adók Háziadót a város nem minden évben, hanem csak a szükségletnek megfelelően szedett. A beszedett háziadó — a városi hasznos jogokból származó bevételek mellett — a város céljait szolgálta. A háziadó általában kevesebb volt, mint a hadiadó, egyes években csak a felét tette ki. Háziadót a polgár vagy zsellér személye, háza, beltelkének öle, rétje, szántója, kerti háza után fizetett. Tárgyalt korszakunkban a háziadókulcs következőképpen alakult:

81 Év polgár zsellér ház balszántó rét szántó kerti ft,d ft, d ft, d telek (beid (külház ft,d telek) telek) ft ft, d d 1729 2,50 3—5 1,— —,60 — 40 1732 1 — — 60 —,40 1737—38 —,25 1,— 1 2kr 1,50 —,60 —,40 1740 —,25 1/2 kr —,50 — 25 —,30 1741—50 -,25 1,— 1 d —,50 —,25 —,30 2,1751 -25 1,— 1 d 1,— 1— 1761 1,20 1765—66 —,25 —,50 1,— 1 d — 15 —,30 1,— útjav. —,25 —,15 1774 —,50 —,80 —,60 1 d —,25 — 20 1-