Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.
1763-foan azoktól a polgároktól és lakosoktól, kiknek háza az utcából vett el helyet, külön 2—4 ft-ot szedett a város. 1774-»ben a pálinkafőzőüst után 4, hentestől 1—3 ft háziadót szedtek. A beszedett háziadó összege a következő volt: 82 A város a területén lakók terménye és 1689—1724 között bora után tizedet szedett. A városi tanács 1696. július 22-i ülésén olvasták fel a budai kamarai adminisztráció leiratát, mely szerint a városban minden tized a királyt illette. Abban az évben a tized egy kereszt búza után 60, árpa után 40 d, egy urna bor után 2 ft volt. 1724-iben egy mérő búza után 6, árpa, zab, köles után 5 d-t szedtek. 83 A város által a budai pálosoktól bérelt Bárándpusztán minden szántó után 1732-ben 60 d, 1734-ben 75 d vagy három pozsonyi mérő árpa, zab, köles, a következő évben viszont csak 50 <d és e;gy petrence széna után 1 d volt a tized. A bárándi tized egyre csökkenő tendenciát mutat: 1742-ben már csak 40 d-t szedett szántónként a város. 81 1754—68 között a lennel bevetett föld tizede 1 ft, a parlag és mocsaras földeké 50 d volt. 1757-ben a város 930 ft-ot vett be tizedből. 1771—72-ben a tiszta búza 12., a kétszeres búza, rozs 11., tavaszi árpa, zab 10. keresztjét szedték tizedként, len, köles- és parlagföld után 50 d-t. 85 1718-tól kezdődően a város a tizedet az esztergomi érsektől bérelte. A bérlet ügyében a városi syndicus (jegyző) utazott Esztergomba. A bérleti díjat rendszerint a jegyző, a kamarás vagy egy belső tanácsos személyesen fizette meg. 1728-^ban évi 700, 1747-ben 726 ft-ot fizetett a város. 1761-ben a tanács 12 körmöci aranyat küldött Kállóczy kamarai titkárnak, hogy legyen segítségére a itizedbérlet megújításánál. A következő évben Nagy János és Diuncsek Ferenc tanácsosokbál és Stipsics János szószólóból álló küldöttség utazott az érsekhez ugyanez ügyben. 1777->ben az érsek már 1600 ft bérleti díjat követelt, ill. kapott a várostól. 88 Állandó vitája volt a városnak a fehérvári préposttal, aki 1718 után, mikor a város béribe vette a tizedet, arra való hivatkozással, hogy ,,clericus cüericuim non decimet", nem fizetett tizedet. Ugyanezt tették a városban lakó rácok is. 1724. május 8-án két rác pap jelent meg a tanács előtt és kijelentették, hogy a rácok tizedet csak saját püspöküknek hajlandók fizetni. 87 A karmelitáknak a város rendszerint elengedte a tizedet. 1715ben a bortizedet teljesen, a gabonatizedből három mérőt, 1724-ben négy mérő búzát engedett el nekik a város. 88 A tizedszedés idejét minden évben a tanács határozta meg. 1737ben az aratás befejeztével, augusztus 12nén, 1740^ben csak augusztus 26 után, 1773-toan már július 23-án, 1777-^ben július 25—31 között 1T37 1739 1740 1741 1742 1745 21,29 ft 2113 1573 18281 2006 19813 1747 1750 1751 1752 1757 1763 2074 ft 2736 22131 2273 2709 4850