Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.
évben Fleischer János városi szolga a városra kirótt 40 gyalogos toborzása körül kifejtett fáradozásáért 6 dukátot kapott. Városi insurgensnek Baranyai Jánost vették fel, aki lóra, fegyverre 100 ft-ot, ellátásna havi 8 ft-ot kapott, valamint mentes volt a hadiadó- és beszállásolástól. A városban lakó 22 nemes (2 egész 5/8 porta) lóra és felszerelésre 262, három havi tartásra 47 ft-ot fizetett. 1744-ben a város, „tekintettel az insurrectiora" a nyereggyártóknál 11 pár pisztolytartót (á 34 garas) és szablya-patrontokot (á 2 ft) rendelt. 18 1745-ben ismét Széplaky zászlós toborzott a városban. 1748-ban a toborzó Pálffy-zászlóalj katonái egy szabólegényt erőszakkal akartak elvinni, pénzét, csizmáját elvették. 1767-ben a városban lakó görögkeletiekre külön adót vetettek ki, a felállítandó illir lovasezred céljaira. 1778^ban a helytartótanács hívta fel a tanács figyelmét, hogy készítse elő a kaszárnyákat az újoncok befogadására. A város részéről az újoncok gyűjtésére kijelölt biztos Parraghy Ignác volt. 69 Kivételes katonai szolgáltatás volt 1703—8 között a kurucoknak kifizetett 212, és a labancoknak kifizetett 300 ft ún. discretio. 1727ben a jégvermet városi költségen alakították át katonai tömlöocé („Temlécz"). 1730-foan a város megtagadta az előfogatot harcieszközök Budára való szállításához. 70 A város által a katonaságnak adott termények vételárát a katonaság megfizette. Ez történt pl. 1724-ben és 1778-ban. Ez utóbbi évben a megye és város közösen 40 000 mérő zabot és árpát volt köteles beszállítani a pesti vagy a komáromi raktárba. Ebből a városra 6885 mérő jutott, amit az csak vásárlás útján tudott fedezni. 71 Állandó gondot okozott a városnak a várfalak karbantartása, mely ellen gyakran tiltakozott is. 72 A város és a katonaság közti együttműködésre utal, hogy 1764-ben az úrnapi körmenetkor az árnyéktartót négy tiszt vitte. 1782-ben a városban levő két katona-gyerek havi 1 ft-ot és élelmezést kapott a várostól. 73 Mindezeket a szolgáltatásokat nem a hadiadón felül, hanem abból jóváírva teljesítette a város. 1705-ben Heister tábornok Komáromból küld ce vissza azt az 500 ft-ot, melyet Urlay kapitány követelt a várostód. A város 1725—27-ben azt kérte, hogy a katonai szolgáltatásokat ne a hadiadóba, hanem a jus armorumlba számítsák be. 74 A tanács a katonai szolgáltatásokról rendszeresen elszámolt. 1725^ben a jegyző és egy tanácsos utazott Pozsonyba, 1728-Jban két belső tanácsos helyben számolt el a katonai parancsnokkal. A számadás téli és nyári félév szerint készült, 1743^ban pl. két példányban. Egyes években a tanács postán küldte el a nyugtákat a hadbiztoshoz. A teljesített szolgáltatások pénzben kifejezett értékét a város hadiadóiösszegéből levonták, vagy a katonaság készpénzben kifizette. Ez történt pl. 1773-ban, mikor a város 682 ft kártalanítást kapott a katonaságtól. 75 A város országgyűlésenként megállapított taxát fizetett. 1681, 1687. és 1708. évekre a taxa 900 ft volt. 76 17214>en a kamara 2000 ft-ot követelt a várostól, mely összeget a városi jegyző 1000ft-ra alkudott le. 1729-ben Nagy János bíró a városi kamarási pénztárból fizette ki a hátralékos országgyűlési taxát. 1736-ban a városi jegyzőt küldte a
