Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

A szánták, rétek, szőlők adója következőiképpen alakult: Év Szántó Rét Szőlő (zsellérek) kültelek beltelek fit. d egy öl negyed nyolcad 17,20—32 — 40 1»— —,60 — 3 1737—41 —,60 —,1 —,96 — 12 1742 —,30 1 — — 50 —,1 1,12 —,14 1745—52 — 50 —,80 —,10 1765—66 — 25 — 15 —,80 —,10 1774—31 — 15 —,10 —,40 — 5 Nádas után 1781-ben 10—40 d adót kellett fizetni (III—I. osztály). Az adókulcs megállapítása után az adózók összeírása volt a következő feladat. Adóösszeírást a tanács minden évben végzett. 1695. augusztus 26-i ülésén úgy határozott, hogy az adózók összeírása ügyében tanácskozni kell Buda és Pest városokkal. 1696-ban az adó- és tizedösszeírást külön végezték, ezt követően mindig együtt történt. 1696ban az összeírást Vörös Gergely bíró, Szabó Gáspár jegyző, Mosel Antal pesti jegyző és Gyöngyösi János pesti tanácsos végezték. A következő adat 1701-ből származik: 1701. december 2-án elrendelte a tanács, hogy a porció-összeírást a karácsonyi szünet után meg kell csinálni. 1702-ben a budai kamarai adminisztráció utasítására végezték el az összeírást.

2121 A Rákóczi-szabadságharc idején összeírás nem folyt, 1713^ban kezdte meg a tanács újból. Az összeírásban rendszerint a jegyző, az írnok és néhány tanácsos vett részt. 1724-ben összesen 8 ft-ot kaptak, ,,ételre-italra". 1727-ben Kovács György és Schinigin József összeírok fejenként 60 d napidíjat kaptak. 1739^ben külön bizottságot küldött ki a tanács a Bárándon megművelt földek összeírására.

23 1759-ben a város arra való hivatkozással kérte a kamarás fizetésének felemelését, hogy ő végezte a tized- és hadiadóösszeírást is. A bécsi kamara 50 ft fizetésemelést engedélyezett. 1760-ban a tanács elrendelte a kertek összeírását is, hogy a gazdák ,,a proportione azok után is adózzanak". 17694>en az összeírást végző Vicenti Sebestyén tanácsos 1 ft, Khorherr Domokos írnok 50 d, a városi szolga 10 d napidíjat kapott. Az összeírok házról4iázra jártak. Az iparosok osztályokba sorolását a céhmesterek bevonásával végezték, a házakat, földeket a telekkönyv alapján írták össze. Allatok összeírásában a pásztorok nyújtottak segítséget. Az összeírást végző bizottság a végzett munkáról a tanácsnak tett jelentést.

24 A szántóföldek, szőlők felmérése az 1730-as évektől kezdődött a városban. 1739nben Schinigin József telekkönyvvezető 45 ft-ot kapott a szőlőhegy felméréséért. 1752-ben külön bizottság végezte a telkek felmérését. 1762-ben Szabó Ferenc és Hoffmann Tamás tanácsosok a szántóföldeket mérték fel. 1771-ben úgy rendelkezett a tanács, hogy ha egy háznak csak egy részét adják el, a hozzá tartozó szántóikat és réteket ne osszák fel, mivel az újbóli felmérés sok alkalmatlanságot okozott.

26