Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Kállay István: Az adózás története Székesfehérvárott a XVIII. században.

1778-ban a tanács a helytartótanácshoz terjesztette fel a polgári telkek geometriai felmérésének kivonatát (extractus geometriáé fundorum civilium). A fllmérés négyszögölben történt. 1785-ben a telekkönyvet egyeztették a tizedjegyzékkel. 1793-ban 87 polgár kérte, hogy a tanács nekik is adjon városi házukhoz tartozó földet, mivel ugyanannyi terhet viselnek, mint azok, akik korábban házukhoz szántót és rétet is kaptak.

26 Az összeíró biztosok félrevezetéséért a tanács szigorú büntetéseket szabott ki. 1697-ben Újvári Péter 100 ft büntetést fizetett, mivel az összeíráskor néhány állatát eltitkolta. 1715-ben Wolf Mátyás, 1717ben Száva István fizetett 6—6 ft büntetést, mert összeíráskor „kevesebbet mondtak be".

27 Adómentességet a város senkinek sem adott. A tanács már 1894ben úgy határozott, hogy a tanácsosok és a bíró sem volt kivéve az adófizetés alól. Ez az egész tárgyalt korszakban nem változott.

28 A tanács 1724-ben elrendelte, hogy senki sem lehet kivéve az adózás alól. A város 1771, 1776. és 1780. évi jelentései szerint a közterhek alól kivett házak, telkek nem voltak a városban.

29 Az adófizetés alól az egyházi személyek sem voltak mentesek, kivéve, ha a tanácstól engedményt kaptak. 1725-ben a város keresetet adott be a fehérvári prépost ellen, aki 1709-től kezdve nem fizette városi háza után az adóját; 343 ft-tal volt adós, 1736-ban ugyané miatt a város a helytartótanácshoz fordült panasszal.

30 A karmelitákkal szemben sokkal kegyesebb volt a város; rendszerint elengedte adójukat. így 1741-ben 3 ft 70 d hadi-, 3 ft 38 d háziadót, két év múlva 2 ft 75 d, ill. 4 ft 26 d-t engedtek el. 1777-ben Budai-külvárosi majorjuk után kaptak 2 ft háziadó-, 1779-ben pedig teljes hadi- és háziadókedvezményt. Különösen szükségük volt erre a kedvezményre 1783-ban, mikor a földrengés károkat okozott épületeikben.

31 Adókedvezményt kaptak a plébánia telkei a jezsuitáik feloszlatásáig. 1776-ban, a város előterjesztésére — a helytartótanács úgy foglalt állást, hogy a volt jezsuita, a veszprémi sóhivatali számadó által árverés útján eladott telkek adókötelesek.

32 A városban — különösen a XVIII. század második felében — sok birtokos nemes is lakott, akik többsége polgári háza után rendesen adózott. Kivételnek tekinthetjük Babocsay Ferenc veszprémi kapitányt vagy Jankovicsnét, akik vonakodtak polgári házuk után a városi terheket viselni.

33 Igen sok gondot okozott a városnak a gróf Zichy-ház. A város már 1743-ban a helytartótanácshoz fordult a gróf adótartozása miatti panaszával. A panasz eredménytelenségét mutatja, hogy 1750-ben újból sürget a város, ili. a gróf 1753-ban anélkül adta el házát, hogy adóját 1730-tól megfizette volna.

34 Külön kell megemlékeznünk a gróf Nádasdy házról. A házat 1760-ban Halász, majd röviddel utána Paulovics görög kereskedő vette bérbe, ill. nyitott benne üzletet. A tanács rendeletileg, büntetés terhe mellett, tiltotta meg a városlakóknak, hogy a görögnél vásároljanak. Nádasdy Ferenc 1763-ban még Bécsben is panaszt tett e miatt, vala-