Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Vass Előd: Székesfehérvár (Istulni Belgrád) XVI. századi török forrásai

A székesfehérvári vár ágyúinak, fegyvereinek és szerelvényednek 1565. évi leltárjegyzéke szerint a váriban 50 különböző méretű ágyú és 10 ezer ágyúgolyó, valamint 400 mázsa lőpor volt. Az ezer és kétezer főnyi zsoldos katonaságot, a már említett fehérvári mainile élén álló alajbég alá tartozó szpáhi lovasság egészítette ki. Ezek száma egy III. Murád szultán korabeli tímár-defter alapján a fehérvári szandzsákban a következőképpen alakult: mintegy 33 zaim-birtok volt, amelynek birtokosa 10 ezer akcsénál nagyabb jövedelmet élvezett, s így legalább két páncélos lovast (dzsebedzsit) kellett fenntartania, valamint mintegy 179 tímár-birtok volt, 10 ezer akcse alatti jövedelemimel, amelynek haszonélvezői rendszeresen maguk tartoztak zászló alá állni.

10 A szpáhi lovasság száma 300 fő körül lehetett s a zsoldoshaderővel együtt, valamint a mohamedán papsággal, dervisekkel és az új török iparágak képviselőivel, családtagjaikat is számítva, a XVI. században mintegy állandó 6000 fő körül járhatott az összes újonnan települt mohamedián lakosság száma. A magyar lakosság számiának megállapításához mindössze három adóösszeírás áll rendelkezésünkre. Az 1563. évi fej adó-jegyzék (dzsizje, harács, forint adó vagy császár adója) szerint Székesfehérvárott a belső várban 15 adóalap (hane), a külső várban 78 adóalap (hane), az Ingovány városiban pedig 43 adóalap (hane) került összeírásra. A fej adót a török birodalomban élő nem mohamedán vallású alattvalók fizették, hogy saját maguk s családjuk, valamint ingatlanaik feletti rendelkezés jogát megváltsák. Az egyetlen állami egyenesadó kivetése az adóalap, a ,,hane" szerint történt, mely eredetileg házat jelentett, de ez a fogalma egyre inkább elmosódott. A fejadó kivetéséről dolgozatunk végéhez csatolt törvénykönyv intézkedik. A fenti fejadókivetés alapján 1563nban Székesfehérvárott mintegy 136 hane adóalapot számítva, az összes magyar lakosság létszámát 1500 fő körül határozhatjuk meg. Így a legutolsó években publikált 7700 fős adatot általánosságban elfogadhatónak tartjuk a város mohamedán és magyar lakosságának együttes létszáma meghatározásakor. A székesfehérvári (Istulni Belgrád) szandzsák 1577/78. évi fejadó kivetése az egész szandzsákra nézve 2558 hane adóalapot vesz számításiba, ez mintegy 18 000 fő magyar lakosság adóztatását jelenti. Székesfehérvár város magyar lakossága az említett III. Murád szultán korabeli adóösszeírásban, a belső városban 50 hane adóalappal és a külső ún. Batthyan városiban pedig 80 hane adóalappal került feljegyzésre. Ez a 130 hane adóalap feltehetően az 1500-as lélekszámot is elérte, mivel számolni kell a városi szegényekkel, az összeköltözéssel s egyéb adókijátszással is. A fenti adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Székesfehérvárott már a török hódoltság kezdete előtt mintegy 7—8 ezer közötti lakosság élt, mert a török csupán átvette a lakóházakat, de újakat nem épített. A magyar lakosság 4/5-e elmenekült vagy meghalt a város török kézre kerülésekor, mivel a XVI. század második felében mintegy állandó 1500 fő magyar lakos élt tovább. Evlia Cselebi török világutazó 1664-ben itt a városban 1100 ,,alacsonyabb^magasaibb téglaépítésű házat" látott, éspedig „valamennyi deszka zsindellyel