Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Vass Előd: Székesfehérvár (Istulni Belgrád) XVI. századi török forrásai

kodás a törököknek egyéni haszonszerzésben mit jelentett. Véleményünk szerint puszta megélhetést, a magyar hódoltságba csupán a Ballkán félsziget sziklás falvainak szerencsét próbáló fiai jöttek, mert ez harcok színtere s perifériális terület volt. A városbeli társadalomra szélesebb bepillantást vet az 1560. január 28^án készített „kincstári boltok bérleti jegyzése", mely két részben, a Belvárosban és a Sziget városbam,sorolja fel az egyes boltokat, összesen 112 bolt, üzlet, illetve műhely került feljegyzésre. Ezeík közül a Belvárosban: 1 rézöntő, 2 cukrász, 4 zöldséges, 1 cserzővarga, 3 nyerges, 1 templomgondnokság, 3 fegyverkovács, 6 borbély, 2 lakatos, 2 kerékgyártó, 1 szakács, 2 mészáros, és 1 jövendőmondó ezenkívül 52 bolt megnevezetlenül szolgálta a kereskedelmet. A „Sziget város"-ban 16 magyar kereskedő mellett 7 mohamedán került említésre, közülük egy kelmefestő. Ezenkívül 7 magyar mészáros üzlete és egy török zöldséges boltja állt itt. Ezen jegyzék alapján megállapíthatjuk, hogy a magyar lakosság a Sziget külvárosban élt, mivel valószínűleg különkülön negyedekbe telepítették át. A török városigazgatás a vallási gyülekezetek szerinti elhelyezkedést vette tekintetbe mindenhol. A magyar kereskedők között: Gergel deák, 11 Kalmár nevű, Pápai Ambrus, Pócsa kalmár nevűek említtetnek. A hét magyar mészáros közül négyen a Mészáros, nevet viselik. Egy másik 1572. május 13. és július 16. közötti költségelszámoláisi jegyzék a fehérvári vár falának építéséről és javításáról számol be. Az építkezésen a három szandzsákból 1020 ember — sáncmunkások és fuvarosok — dolgozott, A végzett munkát a következőképpen írták le: ,, . . .az új fal az alaptól a faltest határáig 16 könyök (pik), vagyis 12,6 méter, az alaptól a föld színéig 4 könyök (pik), vagyis 2,4 méter és vastagságra nézve is négy könyök (pik), vagyis 2,4 méter, a föld színétől a fal felső végéig a magasság 12 könyök (pik), vagyis 7 méter s a vastagsága 3 könyök (pik), vagyis 1,8 méter lett. A kivezényelt munkásokat napszámban fizették, ez a felhasznált építőanyag költségeivel együtt pontos elszámolásra került.

9 Székesfehérvár lakosságának megállapításához a városba vezényelt állandó helyőrség létszámával kell először tisztába jönnünk. Az első fentmaradt zsoldjegyzék (mevadzsib deuteri) szerint 1543. szeptember 5-től, az elfoglalás másnapjától a hó végéig összesen 2978 fő zsoldos haderő tartózkodott a várban. Ezek közül a janicsárok létszáma 880 fő volt, akik 10 fős alakulatokba (bölük) beosztva kerültek létszámbavételre. A janicsárok egyenkénti névfelsorolása azonnal megmutatja, hogy túlnyomó részük a Balkán félsziget helységeiből származik, mert neveik mellett szinte kizárólag bosnyák, szerb, albán és bolgár helységnevekkel találkozunk. A lándzsás gyalogság (azaib) 511 fő, a műszaki csapatok, — aknászok, fegyverkovácsok, ácsok, kovácsok, zenészek — összesen 45 fő, a tüzérek (topcsi) 72 fő, valamint a nehézlovasok (ulufedzsi) 97 csapatban (oda) 1010 fő és végül a szerb martalóc könnyűlovasság 68 csapatban (oda) 459 fő létszámot tett ki. Ezenkívül további hat különböző évből maradt fenn a székesfehérvári török helyőrség kimutatása: 1545/46. évben 2046 fő, 1546. évben: 565 fő csak janicsár, 1556/57. évben: 1139 fő, 1558 59. évben: 1181 fő, 1568/69. évben: 1387 fő és végül 1601. évben: 1032 fő volt.