Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Móra Magda: A ratio educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban

KÖZLEMÉNYEK Móra Magda: A RATIO EDUCATIONIS MEGVALÓSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ TÖREKVÉSEK FEJÉR MEGYE NÉPISKOLÁIBAN A felvilágosult abszolutizmus célul tűzte ki, hogy az oktatás és nevelés ügyének irányítását és felügyeletét állami feladattá teszi. Ebben a célkitűzésben megnyilatkozott a felvilágosodás minden egyházi szemlélettel szembeforduló racionalizmusa, amely az iskolai oktatás területén is a korszerű, világi ismeretek nyújtását sürgette, és a nevelés kérdésében a célszerűséget, ésszerűséget tartotta szem előtt. Ugyanakkor jól szolgálta ez az elgondolás az abszolút uralkodók hatalmi törekvéseit is, akik engedelmes, türelmes, hűséges, munkájukat is jól végző, sorsukkal elégedett alattvalók felett akartak uralkodni. Jól dolgozni azonban csak a megfelelő ismeretek birtokában lehet, a türelemre, hűségre, becsületre pedig nevelni kell. Így kerül a XVIII. sz. utolsó harmadában az érdeklődés 'előterébe a nevelés és oktatás Ügye. Amikor Mária Terézia királynő nálunk is kézbe akarta venni ezt a kérdést, oktatásügyünk egész rendszerét felül kellett vizsgálni a népiskolától az egyetemig. Az Ausztriában már életbeléptetett tanügyi reformok csak a mintát adták, átültetésre nem voltak alkalmasak, így a magyar tervezet nem lehetett és nem is lett szolgai utánzat.

1 Az 1777. augusztus 22-én királyi rendelettel életbe lépő Ratio Educationist Friml első, önálló rendszeres és egyetemes tanügyi kódexünknek nevezi és „magyar elmék eredeti és monumentláis elgondolásának" tartja. A közoktatás állami kézbevételén kívül az oktatás egységes szervezetének megteremtését, az iskolák és oktatási intézmények egymásra épülését és a kor pedagógiai eszméinek gondos figyelembevételét tartja a szabálykönyv külön érdemének.

2 A bevezetésen kívül, amely a mű rövid vázlatát és indoklását tartalmazza, három fő részre tagolódik a tervezet. Az első rész az iskolák szervezetéről, igazgatásáról és pénzügyi megalapozásáról szól. A második a tantervet és a legszükségesebb módszeres utasításokat közli. A harmadik az iskolák rendtartását foglalja magába. A bevezetés fontosnak tartja az új tervezet iránti rokonszenv felkeltését, magyarázza annak fontosságát, szükségességét, indoklásul általános történeti példaként emlegeti „a józan erkölcsű népedet, majd olyan hazai szokásokra, sőt törvényekre hivatkozik, amelyek nem is léteztek. Az uralkodó nemcsak rendelkezik, meg is akarja győzni azokat, akikre rendelete végrehajtását bízza: „Az ifjúság he-