Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Móra Magda: A ratio educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban

lyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarokkövét és az általános jólét alapját. Ennélfogva őseink, miként minden más dolgokban, akként ebben is, bölcs előrelátással úgy intézkedtek, hogy a nevelésről való legfelsőbb gondoskodást és a nemes tudományok igazgatását hazai törvényeink rendelkezéseiből a fenntartott királyi felségjogok közé iktatták, magát e nagy feladatnak végrehajtását pedig az ország politikai hatáságaira bízták. Tették ezt mindenesetre azért, hogy az ifjúság vezetése és a tudományok művelése arra az egyetlen célra irányuljon, hogy zsenge lelküket lassankint az erény szeretete megragadja, s a természet jóvoltából beléjük oltott tehetségeik tökéletesedjenek; értelmi erejük lépésről lépésre élesedjék, akaratuk az erkölcsi törvényekhez alkalmazkodjék; hogy azokban a tudományokban nyerjenek oktatást, amelyek később mindegyiküknek javára és hasznára lehetnek" . . . A rendelet hangsúlyozza, hogy az új oktatási rendszer áldásainak a polgárok és lakosok minden osztályára ki kell terjednie, s Magyarországon hét nemzettél, öt vallással és különböző társadalmi helyzetű lakosokkal kell számolni. ,,A nemzetek és osztályok eme sokféleségéből bőven kiviláglik, hogy az iskolai tantárgyak előadásának módja is sokféleképpen változik.

3 A szükségesség és hasznosság elvét annyira szem előtt tartó tervezet háromféle népiskola létesítését írja elő. A kisebb falvakban egytanítós, a mezővárosokban kéttanítós, a nagyobb városokban háromtanítós népiskolát kell szervezni, 3—3 évfolyammal. Ha a háromtanítós városi iskola negyedik osztállyal is kiegészül, elsőrendű népiskolának vagy normális iskolának nevezik, és feladata a tanítóképzés is. A népiskolák közvetlen felügyelője az ,,

inspector regius", a királyi tanfelügyelő. A középiskolák felügyelete és a népiskolák legfőbb felügyelete a királyi főigazgatók a „regius provinciális director''-ok, illetve ,,

superior director"-ok hatásköréhez tartozott. A hasznosság és szükségesség szabta meg a tanítandó tantárgyakat is. Az ismeretek három csoportba sorolását már a népiskolákban megtaláljuk. Vannak fő-, mellék- és rendkívüli tárgyak, azaz mindenkinek szükséges, mindenkinek hasznos, csak némelyeknek szükséges vagy hasznos ismeretek. A népiskolákban az első csoportba tartozik: a hittan, írás, olvasás, számvetés. — Az utóbbiaknál tekintettel kell lenni a mezei gazdálkodásban való alkalmazásra. A második csoportba a német, a harmadikba a latin nyelv tartozik. Ezt főleg azoknak kéli tanulni, akik a grammatikai iskolába készülnek. Itt elsősorban a falusi nemesek fiaira céloz a szabálykönyv. A népiskolákban — amelyeket „nemzeti" iskoláknak kezdenek nevezni — a tanítás a lakosság anyanyelvén folyik, a magyar nyelv csak egy a többi között, nincs kiemelt szerepe. A lakosság különböző anyanyelvű művelt rétegei között a latin nyelvet szánja összekötő kapocsnak, amely azért is fontos, mert a közigazgatás, törvényhozás és az egyház nyelve is. A falusi iskolákban bizonyos háztartási ismereteket is tanítani kell. Az erkölcs-