Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

tékben hozzájárult. A konferenciát követően a párt erőteljes tagszervezési kampányba kezdett. Befolyásuk erősítésére, illetve megtartására igyekeztek felhasználni a szakszervezetek február 8-án és 9-én megtartott megyei konferenciáját is. A Magyar Kommunista Párt megyei Bizottsága és az alapszervezetek a párt megyei konferenciájára készültek. A taggyűlések és a járási küldöttválasztó értekezletek időszakában, február elsején tanácskozásra ültek össze a pártban tömörült értelmiségiek, amelyen megvitatták az értelmiségnek a dolgozókért, főleg a falusi lakosságért végzett munkáját és tájékozódtak a folyamatban levő politikai eseményekről, többek között az előkészítés alatt álló hároméves tervről. A tervről, annak előkészületi munkálatairól először az MKP január 9-i székesfehérvári pártnapján esett szó.

167 A párt megyei lapja hamarosan megnyitotta hasábjait a tervvel kapcsolatos hozzászólások előtt, ankétot indított a tervről. A párt elkészítette és nyilvánosságra hozta székesfehérvári tavaszi mezőgazdasági tervét, amely jó hatást váltott ki a parasztságból. A nőm unka fellendítése érdekében megtartották a kommunista nőaktívát. A párt megyei konferenciáját február 23-ra hívta össze, de a rossz időjárás okozta közlekedési nehézségek miatt március 9-re halasztotta. A konferencián 500 küldött vett részt, nagyobbrészt parasztok, kisebb részben munkások és értelmiségiek. A konferencia megvizsgálta a III. kongresszus határozatai végrehajtása érdekében végzett munkát. „Ez a párt erősödve és szilárdulva tekint most viszsza az elvégzett munkára, hogy a konferencián kritikát, őszinte és komoly bírálatot gyakoroljon önmaga felett és megállapítsa a jövő útját" — írta a konferenciát köszöntve a Fehérvári Hírek. A megyei pártszervezetek fejlődéséről Tóth Lajos megyei titkár számolt be. A vitában felszólalók méltatták a párt politikáját és a helyi gondokai terjesztették a konferencia elé. A felszólalásokban és a konferencia döntéseiben kifejeződött a megye párttagságának teljes egysége, egyetértése a párt irányvonalával. A pártkonferencia a III. kongresszus irányvonalát tükröző 12 pontból álló határozatot fogadott el, amelynek bevezetőjében leszögezte alapvető elvi^politikai törekvéseit, amelyek a koalíció és a Kisgazda Párt megtisztítására, valamint a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség fejlesztésére irányulnak. Ebben a szellemben üdvözölték a szciáldemokrata testvérpártot, a Nemzeti Paraszt Pártot és a fővárosi falujáró munkásokat képviselő VII. és XIII. kerületi pártszervezetek dolgozóit. A konferencia hitett tett a párt fő feladatai és tervei mellett, magára vállalta a különböző társadalmi rétegek érdekeinek képviseletét. A hároméves terv törvényerőre emelése, az igazi közteherviselés megvalósítása és a szakszervezeti alkotmány törvénybeiktatása mellett követelte a konferencia a telepítések differenciált módon történő gyors befejezését, a népi kultúra fejlesztését és állami támogatását, a népi kollégiumok hálózatának bővítését. A határozat nagy figyelmet szentelt a parasztság kérdésének. Jól alkalmazta a megye viszonyaira a párt parasztpolitikáját és ezzel politikailag megalapozta a parasztság soraiban való további térhódítását. Az agrárolló gyors megszűkítése, a telekkönyvelés június 30-