Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

ig történő befejezése, a mezőgazdasági szakoktatás tervszerű fejlesztése, a telepesek és az új gazdák gyorsabb megsegítése, valamint a szövetkezetek egységesítése és állami támogatása képezték a megyei pártszervezetek parasztpolitikájának főbb elemeit. Ezáltal a párt újra nyilvánvalóvá tette, hogy a maga részéről cselekvően és a lényeges problémákra rámutatva képviseli a parasztság érdekeit is, érzékeltette, hogy egyetlen igazi pártja a dolgozó parasztságnak. Számba vette a pártkonferencia a kispolgárság érdekeit is és kitért a kisiparosok és a kiskereskedők legsúlyosabb problémáira is. Előbbieknek tervszerű munkaalkalmak biztosítására vonatkozó követelését, utóbbiaknak pedig az olcsó iparcikkekkel való ellátását foglalta határozatába.

168 Ezután zajlottak le márciusban a járási pártértekezletek, amelyeken tovább differenciálták a párt politikáját. A kommunisták széles körű tanácskozássorozatának eredményeként a pártszervezetek többsége olyan programmal rendelkezett, amellyel a nyári hónapokban sikeresen vettek részt a politikai küzdelemekben, a gazdasági feladatok megoldásában. Ez is hozzájárult, hogy a nyári országgyűlési választásokon a párt jelentős mértékben növelte szavazatait, amely tényben tömegkapcsolatainak fejlődése is kifejezésre jutott, bár ebbe az előretörésbe a nyári hónapok súlyos politikai válságai és a párt újabb kezdeményezései is belejátszottak. Jegyzetek 1 A tanulmány első része megjelent a Fejér megyei Történeti Évkönyv 4. kötetében. Kiadta az MSZMP Fejér megyei Bizottsága és a Fejér megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya. Székesfehérvár, 1970. 2 Székesfehérvár határában több mint tízezer aknát és lövedéket szedtek fel a szovjet szakemberek. A megyében állomásozó szovjet alakulatok továbbra is segítették a termelőmunkát. A tavaszi munkákhoz március végén 74 lovat adtak kölcsön. 3 A március 28-i megbeszélésen a gazdasági építőmunka kérdéseit és a közbiztonság helyzetét tekintették át. 4 A szántási költség 60 kg kukorica volt katasztrális holdanként: Fehérvári Hirek, 1946. március 6. 5 Magyar Szocialista Munkáspárt Fejér megyei Bizottságának Archívuma, Székesfehérvár, (a továbbiakban Archívum) 157/IA-1946.; Sárboigárdi MKP járási titkár jelentése. 6 Fehérvári Hírek, 1946. március 20. 7 Fehérvári Hírek, 1946. április 19. 8 Fehérvári Kis Újság. 1946. május 17.; A lap a Független Kisgazdapárt megyei orgánuma volt, május elsején jelent meg az első száma. Főszerkesztője Gaál Ferenc, felelős kiadója Ormos Gerő volt. 9 Fehérvári Hírek, 1946. március 8. 10 Archívum, 56—1946.; Feljegyzés a megyei pártközi értekezletről. 11 Fehérvári Hírek, 1946. május 8. és június 19. 12 Archívum, 222.; MKP MB jelentése.; Fehérvári Népszava, 1946. május 4. 1

3 Fehérvári Népszava, 1946. április 2. 14 Részletesebben a móri járásban 12 000, Székesfehérvárott 139 lakos vallotta magát németnek: Fehérvári Hírek 1946. február 16. 15 A bányászok mentesítésére hivatkozva a megyében már teljesen sváb lakosságú községek — mint Vértesacsa, Vértesboglár, Szár — mentesítését követelték, és ennek jóváhagyásáról terjesztettek híreket. E körülményekben