Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

alapfeltétele továbbra is a Kommunista Párt erősödése, tömegkap­csolataiinak fejlődése maradt. A megyében a pártnak július elején 16 840 tagja volt. 82 A taglétszám növekedése a pártonkívüliek be­lépéséből, főleg a folyamatosan alakuló pusztai pártszervezetek tag­ságából adódott. A pártszervezetek munkájának előterébe az apró munkát, a párt­szervezetek erősítését, a káderek jó kiválasztását és képzését állítot­ták. A megyei pártszervezetek a Központi Vezetőség irányvonalának megfelelően a napi politikai munkában, főleg a felvilágosító tevé­kenységben a fő kérdésekre, a szanálásra, a közigazgatás megtisztí­tására és a békeszerződés kérdéseire is gondot fordítottak. Ez utób­bira különösen nagy szükség volt a megyében, ahol a nacionalista hangulatkeltés, az egyház és a jobboldali kisgazdák révén, viszonylag nagy tömegekre volt hatással. Az apró munkával, a lakosság ügyes­bajos dolgainak, gondjainak felkarolásával és megoldásával a párt tömegkapcsolatainak erősítésére törekedett, főleg a parasztság sorai­ban. Ezt a célt szolgálták a nyári hónapokban kidolgozott és széles körben megvitatott községpolitikai programok. 83 Ezeknek a párt nagy jelentőséget tulajdonított azért is, hogy a helyreállítás ütemének és fejlesztési perspektívájának kialakításában kezdeményező szerepet vállaljanak szervezetei, a helyi lakosság érdekeinek képviseletében és megoldásában erősítse tömegkapcsolatait, de azért is, hogy a helyi népi és közigazgatási szervekben aktivizálja a kommunistákat és vezetésükkel a baloldali erőket. Községpolitikai programjaiban a párt a helyi önkormányzat szerveinek, a képviselőtestületeknek, a nemzeti bizottságoknak és a termelési bizottságoknak a talpraállítá­sát, működésének kiterjesztését szerette volna elérni minden téren. Kereste a párt a termelés racionális szervezésének, ellenőrzésének, valamint a szociális gondoskodás és ellátás javításának lehetőségeit. A községi hatóságokat az utak helyreállítására, a csatornázás, villa­mosítás bővítésére, az iskolák, középületek újjáépítésére és a konyha­kerti termelés fejlesztésére ösztönözte javaslataiban. 84 A párt figyel­me kiterjedt a helyes adópolitika érvényesítésére, a szövetkezetek ellőtt álló lehetőségek jobb kihasználására. A kommunisták kezdemé­nyezéseit a megyei pártszervek irányelvei nemcsak a gazdasági élet területén, hanem annak politikai feltételei biztosításában is elvárták. Ezért újra, meg újra hangsúlyozták, hogy a párt javaslatait, kezde­ményezéseit a megyei pártszervek irányelvei nemcsak a gazdasági élet területén, hanem annak politikai feltételei biztosításában is el­várták. Ezért újra, meg újra hangsúlyozták, hogy a párt javaslatait, kezdeményezéseit csak a demokratikus pártokkal való szoros együtt­működés, összefogás révén [realizálhatja. 85 Egyidejűleg a párt felké­szítette szervezeteit a stabilizációval kapcsolatos feladatokra, a fo­rint védő bizottságok létrehozására. A stabilizáció elé a megyében is nagy várakozással tekintettek. A nemzeti bizottság két alkalommal is 86 felhívással fordult a helyi nemzeti bizottságokhoz, illetve a megye lakosságához. A bizottságo­kat arra szólította fel, hogy a beszolgáltatásról és a forint védelméről szóló rendeletek maradéktalan végrehajtásával alapozzák meg a sta­bilizáció sikerét. A lakosságot emlékeztették, hogy csak az egész nép

Next

/
Oldalképek
Tartalom