Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

összefogása, jó munkája, a rendeletek betartása biztosíthatja a forint biztonságát, „a boldog, békés és gazdag Magyarország" felépülését. A Baloldali Blokk képviselői augusztus 1-én pártközi értekezletet tartottak a forint védelmével kapcsolatos teendőkről. A tanácskozásra meghívták a Kisgazda Párt képviselőit is, de azok távol maradtak.

87 A forint bevezetését a demokratikus pártok nagygyűlésen köszöntötték, amelyen a város dolgozói hitet tettek a forint mellett és kötelezték magukat annak védelmére. A megyeszékhelyen és a községekben sorozatosan alakultak meg az úgynevezett forintvédő bizottságok, amelyek a stabilizáció, a forint és ezzel együtt a párt politikája mögé újabb tömegeket sorakoztattak fel és megyeszerte betöltötték a népi ellenőrzés funkcióit, a spekulációs és a forint gyengítését célzó törekvések, jelenségek felett. Bizottságokat alakítottak a pártszervezeték, a nemzeti bizottságok, a nőszövetségek és az ifjúsági szervezet.

88 A nagygyűlések tekintélyes részét parasztnapok keretében a falusiak tömeges részvételével rendezték. A nagygyűléseken még gyakran hangzott el a jelszó: „Földet vissza nem adunk!"

89 A stabilizációt megyeszerte a népi demokrácia, a munkáspártok jelentős gazdasági és politikai sikerének értékelték. Ez a nyári időszakban kialakult politikai erőegyensúlyt a baloldal javára billentette. Viszont a stabilizáció sikere átmenetileg újabb ellentétek felszínre kerülését eredményezte a pártok között. Azt az összefogást, amely a szanálás időszakában alakult ki a munkáspártok között, a jobboldali szociáldemokraták kezdték szükségtelennek tartani. A létszámcsökkentés során előforduló visszásságokat felhasználva augusztus elején újabb sérelmekkel hozakodtak elő és a Kommunista Párt megyei bizottságához írt levelükben újra vádaskodni kezdtek: ,,A ,,B"-lista rendelet végrehajtásával kapcsolatban a két munkáspárt közötti bensőséges kapcsolat teljesen felbomlott. Ennek oka pártunkat a testvérpárt részéről ért provokációk és egyezségek be nem tartásának hosszú sorozata." — írták.

m A kommunisták válasza az együttműködés szellemében fogant, elvtársias, de határozott volt: „Ha az elvtársak az akcióikhoz az MKP Fejér megyei Pártbizottságának hozzájárulását kérik, úgy azt a két munkáspárt között természetesen fennálló jó viszony értelmében nem ultimátumszerűén, hanem az eddig szokásos módon,, közös megbeszélésen adják elő. Üljünk össze és beszéljük meg a teendőket, a belügyminisztériumi megbízott érkezése előtt." A párt a konkrét esetek megvizsgálását és azoknak az összekötő bizottság elé terjesztését javasolta.

91 Bár fenntartás nélküli egységről a későbbiekben sem beszélhetünk, a párt vezetőinek a munkásegység és a testvérpártok kapcsolatának fontosságát képviselő magatartása ezúttal is hozzájárult a félreértések tisztázásával a pártközi kapcsolatok helyreállításához. A munkáspártok viszonyának rendeződéséhez a kisgazdáknak a szociáldemokrata vezetőkre is kiterjesztett személyeskedő támadássorozata is hozzájárult.

92 A városi nemzeti bizottságban is veszélyesnek minősítették a politikai helyzet alakulását augusztus első felében. Megállapították, hogy „a városban a jobboldali irányzat megerősödése tapasztalható". Ezért a bizottság határozatában augusztus 9-én a Kisgazda Párt országos vezetőségétől Nyirjessy és Vócsa kizárását kérte, akiket a