Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

nél jobban elnyújtani. Megyei lapjukban ennek a taktikának elméleti-politikai igazolását is kidolgozták és népszerűsítették. Ügy látták, hogy a megbízhatatlanság ismérveit nehéz megfogalmazni, annak megállapításában soha nem játszhatnak szerepet „pártérdekek, legfőképpen pedig egyéni érdek, csak a független és tiszta lelkiismeret". Fejtegetéseiben a lap odáig ment, hogy akiket az ellenforradalmi rendszerben, illetve a háború időszakában tanúsított magatartásukért már megbüntettek, azok „egyszer s mindenkorra megkapták magatartásuk megérdemelt jutalmát és a megbízhatók táborába kerültek". Mindezeknek menlevelet kívánt biztosítani az újság. Különösen veszélyes volt ez az álláspont azért, mert az igazoló bizottságok és a népbíróság szűrőjén sok ellenséges elem átcsúszott. Számukra akarta szabaddá tenni a közigazgatást a Kisgazda Párt jobboldala. A kisgazdák leplezetlenül demokráciaellenes álláspontja, a régi rendszer bizalmi embereit is menteni akaró taktikája, érthetően nagyon éber és határozott magatartásra késztette a kommunistákat, akik eközben elkövették azt a hibát, hogy túlbecsülték erejüket és lebecsülték szövetségeseiket. A szövetségi kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében a helyi vezetők nem mindig voltak kellően rugalmasak és körültekintők.

72 A munkáspártok együttműködésének minden zavara bátorítást adott a jobboldali kisgazdapárti vezetőknek. Pártjuk országos vezetősége vonalának megfelelően léptek fel a júliusban provokációs célzattal összehívott országgyűlésen is. Minden tekintetben aktivizálódott a párt 1946 nyarán. Megnyilatkoztak a stabilizáció kérdésében is. Annak a pártnak a képviselői, — amelyik eddig minden esetben kétségbe vonta a stabilizáció lehetőségét, a jó pénz önerőből történő megvalósíthatóságát, — most új álláspontra helyezkedtek és a stabilizáció híveivé váltak. Igyekeztek azt kisajátítani és csökkenteni kivitelezésében a kommunisták érdemeit.

73 Ezt a megnyilatkozást pozitíven, a közös munkában és felelősségben való részvétel szándékának is értékelhetnénk, ha a párt megyéi szervezetének vezetői nem mondtak volna ellent egy ilyen közös platformnak minden egyéb kérdésben és helyzetben. Ezen a nyáron nagy erővel folytatták a parasztszövetség szervezeteinek kiépítésiét. Egymás után rendezték meg a szövetség járási konferenciáit, majd július 14-én megyei értekezletet és választmányi ülést is tartottak. Valamivel előbb a szövetség megyei szervezőt is kapott.

74 A párt képviselői a megyében lezajlott gyűléseken és az országgyűlésben újra szélsőséges felszólalásaikkal tűntek ki.

75 Az országgyűlésben Vócsa Ferenc és Nyirjessy Sándor interpellációi egyöntetűen felháborították a koalíció baloldalát, mind szélsőségesen ellenzéki hangvételükkel, mind felszólalásuk témájával. Vócsa a hivatalnokok politikai tevékenysége ellen szólalt fel, azt követelte, hogy a politizáló tisztviselőket távolítsák el a közéletből.

76 Nyirjessy Sándor interpellációjában „a magyar tanulóifjúság védelmében" lépett fel, védve az egyházi szervezetek szerepét, a vallásos nevelés és szemlélet fontosságát az iskolai oktatásban,

77 Ezzel a megye kisgazdapárti vezető tényezői az országos politikai fórumokra is kiterjesztették személyeskedő, gyűlölködő politikai