Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.
10. Továbbá a privilégiumlevél erejénél fogva mentesek a beszállásolástól, kivéve azon esetet, ha erre vonatkozóan elöljáróságuk külön utasítást kap. A város magánjogi jellegű felhatalmazásai mindazok, amelyek a privilégiumlevél által biztosított földbirtokjogból erednek. 11. A diploma kimondja, hogy az elöljáróság zavartalanul éljen földesúri jogával, s a törvényesen elismert területeire, mint a többi földesurak a telkekre és házakra úrbért vethet, s a szokásos terheket behajthatja s kezelheti. Mindazon falvakat pedig, amelyekről a város kimutatja, hogy hajdan törvényesen az övéi voltak, visszakaphatja a fegyverváltság megfizetése ellenében. 218 12. A privilégiumlevél meghatározza a város jogát az ún. kisebb királyi haszonvételekkel kapcsolatban: E szerint a város területén bort, valamint húst csak az elöljáróságnak, illetve csak az elöljáróság által megbízott személyeknek van joga mérni. Idegen bor nyilvános vagy titkos árusítását — legyen az árusító akár megye, az egyház, nemes személy, a kamara vagy katona — a városi elöljáróság teljes hatalommal megtilthatja, s az idegen bort elkobozhatja. Polgárok bort csupán az évenként meghatározott 14 napon át árulhatnak. A városi hatóság jogát képezi ezenkívül a sör és szeszes italok készítése és árusítása, malmok működtetése, a mész- és téglaégetés, a városhoz tartozó területeken való legeltetés, favágás, vadászás és halászás, valamint a kő és szén kitermelése. Ezek a jogok azonban kötelességekkel járnak együtt, azaz a városi hatóságnak kell gondoskodni a malmok, kocsmák, gyógyszertárak, fürdők, serfőző és téglaégető házak fenntartásáról és karbantartásáról. Az elöljáróság köteles továbbá karibantartani a vízvezetékeket, közhelyeket, piachelyeket. 13. A kereskedelemmel, piactartással kapcsolatosan az elöljáróság joga felügy elmi és meghatározni a száraz és híg termiékek mértékeit, a mértékekkel csalókat és a vásárokon zavargókat megbüntetni, a vásárokra jövő kereskedőket pedig oltalmazni. Joga van az áruhelyek, állomások és eladott áruk után járó mérsékelt és szokott adókat, vámokat kivetni. 14. Az elöljáróság joga eldönteni, hogy mely lakost vesz fel a polgárok sorába, továbbá, hogy kiket fogad be lakosként a városába, s tőle függ, hogy zsidókat s cigányokat beenged-e a város falai közé. 15. A magisztrátus jogköréhez tartozik az orvosok, sebészek, bábák, csőszök s egyéb szolgálattevők felfogadása, valamint 16. az árvákra s azok vagyonára való felügyelés felelős gondnokok kinevezése útján. 17. A privilégiumlevél kimondja, hogy a polgárok szabad végrendelkezési joggal bírnak, de az örökös nélkül elhalt polgár ingó és ingatlan vagyona a városra háramlik. Ha pedig ezen vagyont örökösödés vagy ajándékozás útján valamely idegen személy szerzi meg — ha csak nem szerez időközben polgárjogot—• köteles a javakat eladni. Ellenkező esetben az elöljáróság a becsár lefizetése mellett a birtokot elkobozza. 18. A magisztrátus felelősségre vonhatja, elszámoltathatja a hivatalnokokat, pontatlanság vagy a tisztségre való alkalmatlanság esetén az illetőt hivatalától megfoszthatja.
