Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.

10. Továbbá a privilégiumlevél erejénél fogva mentesek a be­szállásolástól, kivéve azon esetet, ha erre vonatkozóan elöljáróságuk külön utasítást kap. A város magánjogi jellegű felhatalmazásai mindazok, amelyek a privilégiumlevél által biztosított földbirtokjogból erednek. 11. A diploma kimondja, hogy az elöljáróság zavartalanul éljen földesúri jogával, s a törvényesen elismert területeire, mint a többi földesurak a telkekre és házakra úrbért vethet, s a szokásos terheket behajthatja s kezelheti. Mindazon falvakat pedig, amelyekről a város kimutatja, hogy hajdan törvényesen az övéi voltak, visszakaphatja a fegyverváltság megfizetése ellenében. 218 12. A privilégiumlevél meghatározza a város jogát az ún. kisebb királyi haszonvételekkel kapcsolatban: E szerint a város területén bort, valamint húst csak az elöljáróságnak, illetve csak az elöljáróság által megbízott személyeknek van joga mérni. Idegen bor nyilvános vagy titkos árusítását — legyen az árusító akár megye, az egyház, ne­mes személy, a kamara vagy katona — a városi elöljáróság teljes ha­talommal megtilthatja, s az idegen bort elkobozhatja. Polgárok bort csupán az évenként meghatározott 14 napon át árulhatnak. A városi hatóság jogát képezi ezenkívül a sör és szeszes italok készítése és áru­sítása, malmok működtetése, a mész- és téglaégetés, a városhoz tar­tozó területeken való legeltetés, favágás, vadászás és halászás, vala­mint a kő és szén kitermelése. Ezek a jogok azonban kötelességekkel járnak együtt, azaz a városi hatóságnak kell gondoskodni a malmok, kocsmák, gyógyszertárak, fürdők, serfőző és téglaégető házak fenn­tartásáról és karbantartásáról. Az elöljáróság köteles továbbá kariban­tartani a vízvezetékeket, közhelyeket, piachelyeket. 13. A kereskedelemmel, piactartással kapcsolatosan az elöljáró­ság joga felügy elmi és meghatározni a száraz és híg termiékek mérté­keit, a mértékekkel csalókat és a vásárokon zavargókat megbüntetni, a vásárokra jövő kereskedőket pedig oltalmazni. Joga van az áru­helyek, állomások és eladott áruk után járó mérsékelt és szokott adó­kat, vámokat kivetni. 14. Az elöljáróság joga eldönteni, hogy mely lakost vesz fel a polgárok sorába, továbbá, hogy kiket fogad be lakosként a városába, s tőle függ, hogy zsidókat s cigányokat beenged-e a város falai közé. 15. A magisztrátus jogköréhez tartozik az orvosok, sebészek, bábák, csőszök s egyéb szolgálattevők felfogadása, valamint 16. az árvákra s azok vagyonára való felügyelés felelős gondno­kok kinevezése útján. 17. A privilégiumlevél kimondja, hogy a polgárok szabad végren­delkezési joggal bírnak, de az örökös nélkül elhalt polgár ingó és in­gatlan vagyona a városra háramlik. Ha pedig ezen vagyont örökösödés vagy ajándékozás útján valamely idegen személy szerzi meg — ha csak nem szerez időközben polgárjogot—• köteles a javakat eladni. Ellenkező esetben az elöljáróság a becsár lefizetése mellett a birtokot elkobozza. 18. A magisztrátus felelősségre vonhatja, elszámoltathatja a hiva­talnokokat, pontatlanság vagy a tisztségre való alkalmatlanság esetén az illetőt hivatalától megfoszthatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom