Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.
de a lázadás, az elégedetlenség szellemét nem tudta elnyomni, s hol itt, hol ott került sor az országban további joibbágymegmozdulásokra. A Rákóczi szabadságharc kitörése már kimondottan engedékenyebb politikára ösztönözte a bécsi udvart, s 1703 őszén a fennemlített négy varasnak a sok kérvényezés és a fegyverváltság megfizetése fejében visszaadta kiváltságait. Székesfehérvár privilégiumlevele 1703. október 23-án kelt, vele a város visszanyerte szabad királyi városi rangját. 26 E rangból részben magánjogi, részben közjogi jellegű jogok és kötelezettségek származtak. A diploma bevezető része leszögezi, hogy az ország erőt nyer azáltal, ha városai gazdagok s jólétük növekedik, ha a fejedelem szabadalmákat ad híveinek. Hivatkozik az oklevél arra, hogy a fejedelmi erő ragadta ki a török járom alól Budát és Székesfehérvárt. Megemlíti, hogy Székesfehérvár polgárai már régtől fogva kiváltságokat élveztek, amelyekkel az ország alkotmánya és királyai ruházták fel. Mindezért, valamint mert polgárai isimételten alázatosan folyamodtak a jogok visszanyeréséért, mert hűségesek voltak, s ezt a jövőre nézve is megfogadták, továbbá mert a város fegyverrel való visszahódítását meghálálandó pénzt fizetni is hajlandóik a kormányzatnak, a fejedelem visszahelyezi őket régi kiváltságaikba. 27 A diploma által biztosított jogok közül 1. az első és legfontosabb közjogi felhatalmazás az, miszerint a város polgárai az ország negyedik rendjéhez tartoznak, s az országgyűlésen szavazati joggal vehetnék részt. A gyűlésbe pedig királyi levéllel meghívattatnak. 2. Másik fontos jog, hogy Székesfehérvár, mint szabad királyi város a szent korona tulajdonát képezi, attól el nem idegeníthető, zálogba nem adható. 3. A polgárok összesen egy királyi nemesnek számítanak, azaz a polgárok közössége kollektív nemességet birtokol. 4. További közjogi jellegű jogosítványai mindazon jogok, amelyek által a város a közügyek intézésében nyer felhatalmazást. Szabadon választhatja bíráját és tanácsosait évente vagy kétévente a kiküldött királyi biztos jelenlétében. Ha pedig év közben a tizenkét tanácsosa közül valamelyik meghal, az elöljáróság alkalmas személyt nevezhet ki a következő választásig. 5. Az elöljáróság gyakorolhatja a kegyúri jogot, azaz kinevezhet megyés-papot és plébánost az őket megillető törvényes jövedelmekkel. 6. Kivetheti az ország törvényeivel megegyező és a többi szabad királyi város által is elfogadott adókat. 7. A városi elöljáróság statútum-alkotó joggal bír, vagyis az ország törvényeivel nem ellenkező helyi határozatokat hozhat, amelyek polgáraira nézve kötelező érvényűek. 8. A város területén az elöljáróság jogszolgáltatást gyakorolhat, politikai, polgári és bűnügyekben ítélethozatallal élhet, bármely vádlottat lefogathat, minden fellebbezés nélkül ítéletet mondhat, kivéve azt az esetet, ha a folyamodás a személynökhöz történik. 9. Mindenféle, Magyarország területén érvényben levő adók, vámok és harmincadok fizetése alól mentesek a város polgárai.
