Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

meg is jelentek, őket a kevéssé fontos, kevésbé súlyos elemek közé sorolták, és név szerint nem is emlékeztek meg róluk. Somogy megye 1824. évi tisztújításán viszont a megjelentek között felsoroltak 2 orvost, 2 seborvost, 2 földmérőt.

79 Közülük a seborvosok semmi esetre sem lehettek született nemesek, mert a sebészkedés akkor alacsonyab b képesítésű és rosszabbul fizetett orvosi foglalkozást jelentett. Azokban a vármegyékben, amelyek területén szabad királyi városok voltak, a közgyűlésen mindig megjelent e városok egy vagy két kiküldöttje.

80 Mezővárosok képviselete nem fordult elő. Ezt csak néhány vármegye tervezte követutasításaiban.

81 Ki voltak zárva a választójogból mindenütt az elmebetegek, becstelenek és büntető eljárás alatt állók. V A szavazás módja A tisztújítás előtt minden megye újból összeírta a nemességet. Az összeírás járásonként történt, és háromtagú bizottság végezte, melynek tagai a főszolgabíró vagy egyik alszolgabíró, egy táblabíró és egy esküdt vagy második táblabíró voltak. Vas megye előírta, hogy ez a bizottság csak a kétségtelen nemességűeket veheti fel a lajstromba. Aki most kívánja nemességét igazolni, azt közvetlenül a főispán vagy adminisztrátor elnöklete alatt álló nagyobb létszámú központi bizottság elé kell terjessze. Ez a bizottság egyben felülvizsgálta a kész lajstromokat is.

82 Békés megyében a nemesek lajstromálba felvették a „praetensus" nemeseket is, akik a nemesi jogokat gyakorolták. A közgyűlés előtt azonban a főispán elnökletével tartott „konferencia" vizsgálta meg és fogadta el a készített lajstromot.

83 A tisztújító közgyűlések a régi tisztikar lemondásával kezdődtek. A lemondott tisztviselők átadták hatalmuk jelvényeit, a pecsétet, pénztár és levéltár kulcsait és elhagyták széküket. Ilyenkor a közgyűlés tartamára a főispán ideiglenesen kirendelt egy tiszti ügyészt, egy szolgabírót, egy esküdtet és egy jegyzőt, akik a rend fenntartásáról gondoskodtak, és a netáni „kiszökéseket", azaz rendbontásokat azonnal kötelesek voltak megtorolni. A főispán .rendelte ki a szavazatszedő bizottságokat is, rendszerint minden két járásra egyet. Pl. Vas megye 1822. évi statútuma szerint egy bizottság a kemenesi járás, egy másik a szombathelyi járás, a harmadik a körmendi és tótsági (vendvidéki) járás, a negyedik a kőszegi és németújvári járás szavazatait volt hivatva beszedni.

81 Ugyan e megye 1828. évi statútuma szerint három szavazatszedő bizottságot küldtek ki, egyet a kemenesaljai és németújvári, egy másikat a szombathelyi és kőszegi, egy harmadikat a körmendi járásba.

85 Az 1835. évi statútumban hat bizottságot küldtek ki, minden járásba egyet.

86 Békés megye 1832-ben mindkét járása számára egyet.

87 Fejér megye 1828-ban egyet a sármelléki, másikat a csákvári és bicskei járásba.

88 Zala megye 1819-ben egy bizottságot az egerszegi és muraközi járás részére, egy másikat a tapolcai és kapornoki járás részére, egy harmadikat a lövői és szántói járás részére.

89