Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

Ugyanis járásonként igen különbözött a nemesség száma. Zalában az 1819. évi összeírásban a tapolcai járásban 1109, a muraközi járásban csak 151 nemest tüntettek fel. Ehhez igyekeztek alkalmazni a járások csoportosítását a szavazatiszedésben. De ezt menet közben módosítani kellett, mert nem minden járásból jöttek el azonos arányban szavazni. Megesett, hogy nagy létszámú járásból kevesen jöttek el. A szavazatszedő bizottságok elnökeiül Zalában nagy tekintélyű urakat jelöltek ki: egyik bizottság élére a szombathelyi püspököt, a másik élére gr. Festetics Lászlót, a harmadik élére gr. Smidegh Józsefet. Rajtuk kívül Vas megyében 4—4 tagból állt a bizottság, azzal, hogy közülük kettő a külső rendre, kettő a szavazóhelyiség belső rendjére ügyeljen. A bizottság tagjai közé legalább egy volt szolgabíró és esküdt is került, akiknek t. 1. közigazgatási gyakorlatuk volt. Zalában 6 tagúak a bizottságok, közülük 4 az előkelőbb nemesekből (Csertán, Szegedy, Inkey, Bezerédy, Skublics stb.), kettő a „kisebb birtokosok közül" került ki. Zalában a közgyűlés maga kívánta megválasztani a bizottságok tagjait,

90 a főispán azonban — érthető okokból — ragaszkodott ahhoz, hogy ő nevezze ki azokat. Legfeljebb annyi engedményt tett, hogy ha valamelyik bizottsági tag kinevezése a rendek ellenzésével találkozna, hajlandó helyette mást kinevezni.

91 Mondanunk sem kell, hogy ilyen ellenzésre nyilvánosan soha nem került sor. Zala megye azt is elrendelte, hogy a bizottság két tagja jegyezze a voksokat, egy tüntesse fel, ki szavazott le, nehogy ugyanaz a személy kétszer szavazhasson. E célból a bizottság megkapta a nála szavazó járások nemesi összeírásának egyik példányát. Ezt végre is hajtották. Zala megye 1819. évi nemesi összeírásának több példánya maradt fenn. Egyes nevek elé ceruzával keresztet rajzoltak, nyilván annak jelzésére, hogy az illető leszavazott. Ha valaki más megbízásából szavazott, át kellett adnia a meghatalmazást is, mely levéltári őrizetbe került. Minden megyének egységes elve volt, hogy ugyanazon személy csak egy távolmaradó meghatalmazottja lehet. Ennek célja nyilvánvaló: nehogy egy nemes faluban egész sor kisnemes meghatalmazását ugyanarra a személyre ruházzák, és az 20—30 szavazatot is leadhasson'. Ezt ugyanis ügyes szervezés esetén valamelyik pártnak vagy személynek könnyűszerrel diadalt hozhatott volna. A szavazásra összegyűlt nagy nemes közönség a megyeház udvarán — Zalában az előtte levő téren — gyűlt össze. Vas megyében még azt is előírták, hogy eső esetén a város szélén levő magtárban,

92 mert a közgyűlési terembe semmiképpen sem fértek volna be. A szavazást viszont mindegyik szavazatszedő bizottság külön helyen bonyolította le. Békés megyében az egyik járásé a levéltár előszobájában, a másiké az alügyész lakásán volt. Zala megyében 1834-ben 4 szavazatszedő bizottság működött, t. i. a közeli és jelentékeny nemességű egerszegi és kapornoki járás szavazatainak szedésére különkülön bizottságot küldtek ki. Egyik Kay ser József kereskedő házánál, a másik gr. Festetics házánál, a harmadik gr. Smidegh József házánál, a negyedik „Simon úr házánál" működött.

93 Megyei statútum a legritkábban szabályozta, hogyan kell a szavazatot leadni. Nyilvánvalóan úgy történt, hogy a szavazó megjelent