Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

nagylángi Braun-féle bérgazdaságban, Előszálláson, Sárosdon, Jakabszálláson, Gyapay Pál birtokán Tükröspusztán, a móri Luzsénszky uradalomban, a tímárpusztai, a zichyújfalui, a nagyhörcsöki uradalmakban és Bleyer Jenő gyulamajori bérletén. Számottevőek a halgazdaságok is. Ezek közül legjelentősebb a Velencei-tavi, amelyet halászati társulat bérel, azután az alapi, a cikolai, egresi, előszállási, fáncspusztai, őrspusztai, simontornyai és a szilfamajori uradalmak által létesített halastavak.

103 Az első világháború idején a gazdasági élet általános hanyatlása figyelhető meg. Ez az ipar területén elsősorban a munkáskéz hiányában keresendő. Több üzemet hadicélra vettek igénybe. Legszemléletesebben azonban a mezőigazdasági üzemeikben mutatkozott az általános hanyatlás. Ennek első jelei is a munkáshiányban, a vonóerő csökkenésében mutatkoztak. A háború idején kb. 50 ezer munkaképes ember esett ki a termelésből, és hamarosan több mint 10 ezer lovat és 2 ezer kocsit bevonultattak. Az 1914. július 26-án elrendelt mozgósítás az arató- és cséplőmunkások legnagyobb részét hadba szólította. Hasonlóan váratlanul érte ez az uradalmi cselédséget is. Már az 1914. évi gabonatermésnek kb. 20—-25 %-a tönkrement, a későbbi években pedig a munkáshiány következtében csökkent a vetés-, de elsősorban a munkaigényes kapásnövények területe. A munkaerőt, — ipartelepeken és a mezőgazdaságban egyaránt — hadifogoly munkások kihelyezésével pótolták. Ezek azonban a hiányon csak részben segítettek. A gazdasági leromlás 1915—1916 fordulóján már a népélelmezésben is érezhető. A fejkvótával a nép egyre elégedetlenebb lett, s ez kiváltképpen az első hónapokban a munkák silány elvégzésében jelentkezett. Az állattenyésztés színvonala erősen megcsappant. Nemcsak a hatósági úton elvitt állatok számával lesz az állatállomány kevesebb, hanem tizedelik azt a különféle ragályos betegségek is. A háború után kialakult forradalmi helyzetben, majd az üzemek szocializálásával a gazdasági élet reorganizációját elvégezni nem tudták. Az új rend birtokosai 1919 őszén szétzilált gazdasági viszonyokat örököltek Fejér megyében is.