Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

Jegyzetek Fejér megye a középkor utolsó századaiban a Solt-Szék nevű Dunán-inneni részeket és a Csepel szigetén lévő ispánságot is magába foglalta. Esztergom, Komárom és Tolna megyékkel határai komolyabb eltérést nem mutattak a későbbi állapotokkal. Fejér megye e nagy kiterjedésének a török uralom vetett véget. A Solt-széket az 1569. évi országgyűlés a LII. t. c.-kel Pest megye alá rendelte. Az 1659: LXXVI. tc. már Pest—Pilis—Solt megyéről beszél, így a Dunáninneni részek nélkül állítják vissza. — 1692ben — Fejér megyét. L. Fejér vármegye kialakulása. Magyar városok és vármegyék monográfiája, XXII. Fejér vármegye. Szerkesztették SCHNEIDER M.—DR. JUHÁSZ V. Bpest, 1937, 75—101. A továbbiakban: Monográfia, XXII. (Vizsgálódásunk a történeti Fejér megye területére terjed ki.) A Duna Fejér megyét Érdnél érinti és 86 km. hosszúság után Baracsndl hagyja el. A parti települések közül Érd, Ercsi, Adony* Dunapentele a legszámottevőbbek. Ezeknek van gőzhajóállomásuk és révátkelő helyük is. L. Fejér megye gazdasági statisztikája az 1869. évről. A Fejérmegyei gazdasági — egyesület statisztikai szakosztályának megbízásából összeállította PÉNZES FERENC, Szfvár, 1872. 135. (A továbbiakban: Pénzes im.) Uo., 78—79., m=magyar hold. (azaz 1200 négyszögöl) Az abszolutizmus idején Igar községet Tolna megyéhez csatolták, de 1867-ben ismét Fejéimegyéhez került. Fejér megye népessége. Az 1870. évben végrehajtott számlálás eredménye. Szfvár, 1871., 1. és Székesfehérvár 1869. dec. 31-én. Közli a népszámláió bizottság. Szfvár, 1870, 5. Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat, 1. kötet. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség leírása községenkint Bp., 1902 I. Általános jelentés. 10. (A továbbiakban Uo. Az .... évi népszámlálás.) Uo. Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. Bp., 1923, 23. Magyar Statisztikai Évkönyv. Üj folyam. XLIX. 1941. Bpest, 1943, I. Terület, népesség és közegészségügy. 5. Székesfehérvár naggyáfejlesztése Géza fejedelem és I. István nevéhez fűződik. Lásd Székesfehérvár évszázadai, 1. Az államalapítás kora. Szfvár, 1967, 1 — 167. I. István óta királyi vár, székváros. Neve a korai forrásokban Alba, majd Alba Civitas, később Alba Regia. Falai között számos királyi koronázás, temetkezés, törvénynap és országgyűlés zajlott le. (Pl. az 1222. évi Aranybulla kihirdetése.) Fehérvárott volt a királyi kincstár, a termények felhalmozására épült raktárak egyike. Évszázadokon keresztül gazdaságilag és politikailag a legjelentősebb városok közé tartozik. A 15—16. sz. fordulóján azonban szerepe hanyatlik, helyette Buda és Pozsony emelkednek. A török 1543-ban elfoglalta. Ezután erős török végvár — kevés megszakítással — 145 éven keresztül. A történeti források Isztolni Belgrádnak említik. 1688-ban szabadult fel. Ezután délszláv, német és magyar telepesek szállják meg. Az egész 18. sz. folyamán a német elem a legerősebb. 19. sz. közepére a németek, az első világháborúig pedig a délszlávok magyarosodtak el. 1777. óta püspöki székhely, így a 18—19. sz.-ban már komplex igazgatási centrum (közigazgatási, egyházi, katonai, művelődésügyi). Lásd KÁROLY J. Fejér vármegye története II. Szfvár, 1898, 1—717. A továbbiakban: Károly J., im. KÁDÁR LÁSZLÓ: A tájak. Fejér megye. (Monográfia XII. uo. 31—44.)