Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Életrajzok - Farkas Gábor: Újabb adatok Balogh Jánosnak, a Székesfehérvári Forradalmi Törvényszék vezető vádbiztosának élettörténetéhez

Id. Szeptember 5-én a helyi ellenforradalom katonai és polgári vezetőinek segítségével bejutottak a törvényszéki fogdába is. Vértessy Károly és Tüköry Dénes fehérkülönítményes tisztek sorrajárták a -cellákat. Balogh János ajtaján lévő figyelő lyukon Vértessy nézett be: „Ismersz-e még gazember. . . nemsokára a gyep alá kerülsz" — mondotta. Ezt Balogh el is hitte, hisz a foglároktól hallották, hogy Nagylángon Braun bérlő gazdatisztjét Tüköry Dénes agyonlőtte. Mindketten verték a foglyokat a cellákban. Zsidró Barnát például -ájultra verték. Fekete Józsefnek, a forradalmi törvényszék elnökének: is kijelentették, hogy Siófokon fogják kivégezni. Még ez éjjelen, fél 2 után a fehérkülönítményesek őrmestere keltette fel a foglyokat. Mivel az őrök között elterjedt, hogy a foglyokat kivégzik, nem engedték nekik, hogy takarót és személyes tárgyaikat magukkal vi.gyék. Az ébresztés után annyit mondtak nekik, hogy rövid időre — szembesítés végett — viszik őket Siófokra. A foglyok elkészültek a halálra. A velük való bánásmód, a bekövetkező események mind ezt erősítették. A foglyokat párosával összekötözték pl. Balogh Jánost Steiner Gézával, Velinszky Lászlót Vositz Antallal. A foglyok kapun belül körülnéztek és látták, hogy 13-an-vannak. Az előbbieken kívül még: Fekete József, Katona Nándor, Viola János, Bódi (Dankó) János, Anka Flórián, Frimmer Gyula, Rogászka István, Fábián Félix, Zsidró Barnabás. A félhomályban látták, hogy a kapu előtt hullaszállító kocsi áll. Ebbe zsúfolták be a foglyokat, és így lopták ki őket a városból. Éjszaka ugyanis a román megszálló hatóság mindenféle közlekedést betiltott. A hullaszállítást azonban nem akadályozhatta meg. A román járőrök megtévesztését szolgálta az is, hogy a kocsi a város utcáit bejárta és csak azután a Jancsár utcán át távozott a városból. A Sárréten állottak meg, az egyik gémeskútnál. A huszártisztek közül Vidács és Tüköry volt velük. Itt körülbelül 5 óráig maradtak, miközben a foglyok megfélemlítését folytatták. Vidács ezt kiáltotta feléjük: „Énekeljétek az Internacionálét." Valaki közülük válaszolta: „Miért kívánja ezt főhadnagy úr." A rendőrök és huszártisztek viselkedése arra vallott, hogy a foglyokkal valóban végezni akarnak. Balogh János írja, hogy a kísérőik a közeli fákra mutogattak. Mintha azokra akasztanák fel őket. A rendőrök különösen Velinszkyvel szemben viselkedtek kirívóan. Közben a közeli uradalomból (Szapáry) öt igáskocsi érkezett, amelyeken több huszártiszt ült. A foglyok közül valaki Jankovich Bésánt ismerte fel. A szekerek a sárpentelei erdő mellett vonultak, s Szabadbattyán felé vették útjukat. Az erdő mellett újra halálfélelem vett erőt rajtuk, amely ezután el sem múlt. A kísérők az úton az összeláncolt embereket ütötték-verték. így Balogh Jánost és Steiner Gézát az egyik tiszt, Fekete Józsefet egy rendőr. Azután ugyanez a rendőr rátámadt Steiner Gézára is „erre a büdös zsidóra nagyon haragszom" —• mondotta. A rendőrt Steiner nem is ismerte. Szabadbattyánban a Csuti-féle vendéglő előtt haladtak el a vasútállomás felé vezető úton. Az állomás előtt az utat eperfák szegélyezték, amelytől 70—100 méterre megálltak. A foglyokat leszállították a szekerekről és az eperfák alatt sorba kellett állniok. Itt ismét akasztási előkészületeket színleltek. (Az úton egy mezőgazdasági munkás-