Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

"ben Veszprém felé, 1896-ban Börgönd—Sárbogárd, ill. Szabadbattyán —Tapolca, 1898-ban Székesfehérvár—Bicske felé nyílott meg a vasúti közlekedés. A vasúti építkezések, és az eddig ismeretlen közlekedési és szállítási lehetőségek önmagukban is új arcélt kölcsönöztek a polgárosuló viszonyoknak megyénkben, sőt az agrár jelleg változása mellett annak egyik legfontosabb vonását adták. Már a Déli Vasút építkezései során létesítettek járműjavító-műhelyt Székesfehérváron, a gépek, a kocsik, talyigák és egyéb szerszámok karbantartására. Ezt a műhelyt az építkezés befejezése után (1861. ápr. 1.) a vasúttársaság bécsi és marburgi telepeire elszállították.

90 Székesfehérvár vasúti gócponttá vált. A vasúttársaság 1892-ig megépítette járműjavító műhelyét, amelyet 1896-ban kibővítettek. A székesfehérvári vasútállomás, a járműjavító műhelyek, a fűtőház az első világháborúig fokozatosan emelték az alkalmazotti és munkáslétszámot. A Felmayer Gyár mellett egyik legjobb munkásfelvevőhelynek tartották ezeket a vállalatokat Székesfehérváron. 1896-ban 300-nál is több munkás dolgozott a javítóműhelyekben, de a századforduló után a létszám elhagyta az 500-at is.

91 A megyében ipari létesítményeket főképpen a mezőgazdasági termékek feldolgozására hoztak létre. A legkorábbiak közül való a velencei Anna Gőzmalom. Itt 70—80 nyéki, velencei, gárdonyi lakos talált alkalmazást. A pázmándi cukorgyárban szintén 50—100 helyi lakost alkalmaztak az ötvenes-hatvanas években. A gyár azonban tönkrement. A fővárosi — és a vidéki városok építkezéseinek lendülete adott ösztönzést a székesfehérvári káptalannak arra, hogy sóskúti kőbányájában fokozza a termelést.

93 Már 1875-ben 150 munkást alkalmaztak,

94 de a munkáslétszám a későbbiekben növekedett, és esetenkint elérte 250—300 főt is. A hatvanas évek végén Székesfehérvár városa felajánlotta a pesti és budai építkezési vállalkozóknak, hogy gránitbányájából a kívánt mennyiségben tud követ szállítani az építkezésekhez.

55 Ez is mutatja, hogy a székesfehérvári építkezések ekkor még nem indultak meg olyan mértékben, hogy a város összes erőforrásait igénybe kellett volna venni. A tárgyalt korszakban csak a 20. sz. elején, az első világháborúig terjedő időben alapítottak néhány gyárat. 1912-ben kezdett üzemelni az ercsi cukorgyár, amely a kontinens legmodernebbül felszerelt cukorgyára volt. Mellette szeszfőzdét létesítettek. A gyár naponta 100 vagon cukorrépát dolgozott fel.®

6 Ugyancsak 1912-ben alapították a kisperkátai Szeszgyár- és Finomító rt.-t. Ennek termelési kapacitása ekkor még csekély. A cukorgyárak melaszt ez időben a kis kapacitású szeszgyáraknak nem szállítottak, így a kisperkátai is kizárólag cukorrépából és burgonyából tudott szeszt előállítani. A gyár jelentősége 1938-ban megnövekedett, és a Szeszegyedáruság irányítása alatt állami vállalatként működött. Az első évtizedben azonban csekély munkáslétszámmal dolgozott, (25—30) beleszámítva a termelési hónapokat is.

9

;

7 Az ipari létesítmények zöme a kézműipar területén található, illetve az uradalmakban a mezőgazdasági technika ellátására hozták létre őket. A Fejér megyei uradalmakban 141 vállalatszerű ipari létesítmény volt a 19. sz. végén, amelyek kizárólag a mezőgazdasági