Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében
termékek feldolgozását, ill. a mezőgazdaság technikai ellátását szolgálták. 5 '' 8 Szám szerint sok, de termelési kapacitásálban csak a helyi lakosság ellátását szolgálta 108 patak-malom, és több dunai malom." Kis kapacitású az a 8 gépműhely, amelyek főképpen javításokkal foglalkoztak, 42 szeszgyárnak nevezett, tulajdonképpeni szeszfőzde, 46 téglaüzem, 48 kőbánya, 11 mészégető. 100 Az 1910-es években 10 szeszgyár működik a megye területén: Gárdonyban, Sárosdon, Kalózon, Tárnokon, Nagylángon, Polgáraiban, Bicskén, Martonvásáron, Ercsiben és Felsőbesnyőn. Ugyancsak ez időben napi 100 mázsán felüli őrlőképességgel rendelkezett a székesfehérvári Akóts Malom, azután a dunapentelei, a seregélyesi, a felsőszentiváni, bicskei, a Holczer-féle sárbogárdi, gárdonyi, a nádasdladányi uradalmi gőzmalom, a sárbogárdi henger gőzmalom, a székesfehérvári gőzmalom, a csákvári, a cecei, a sárszentmiklósi, a sáregresi uradalmi és a velencei Anna Gőzmalom. 101 A századforduló táján a mezőgazdasági termelés specializációja előrehaladt, és ennek ágai világosan elkülönülnek. A századforduló előtti évtizedekben még túlnyomó a magyar szilajmarha tenyésztése. Ezek szinte eltűnnek a megye uradalmaiból és a 20. sz. tízes éveiben csupán vontatásra és ezek utánpótlására tartanak egyes gulyákat. A pirostarka számbelileg 120 %-kal gyarapodott 1895 óta. így kizárólag a pirostarka: a szimentáli, a berni, bonyhádi tájfajtákat tenyésztik döntően, és ezek keresztezéseit. Magyar fajta ugyan található még a zirci apátsági uradalomban, de a szimentáli és a berni tájfajták vannak többségben Dreher Antal váli és martonvásári, a csákvári Esterházy, az alcsúti főhercegi, a fehérvárcsurgói Károlyi, a tímárpusztai, a kálozi, a nagyhörcsöki, a zichyújfalui Zichy gazdaságokban és uradalmakban. Hasonlóan az árkipusztai, a sárpentelei, az agárdi és nádasdladányi, a rácalmási Pajzs, a sándormajori, a szolgaegyházi Griebs, a kápolnásnyéki Hunyady, az ercsi Wimpffen, az iszkaszentgyörgyi, a jakabszállási, a pázmándi és az ercsi Somogyiféle gazdaságokban is. Berni tenyészetek folynak a sárosdi Eszterházy és a pettendi Luczenbacher-féle gazdaságokban, de megtalálható a tenyésztés borzderes változata ugyancsak a sárosdi Eszterházy, a parragpusztai Győry, a pátkai, a martonvásári, a zichyújfalui és a kisperkátai gazdaságokban. 102 A felsoroltak közül 6 gazdaság tenyészetét vették fel az országos törzskönyvbe. (P-torna, Csákvár, Alcsút, Szolgaegyháza, P.-Rácszentmiklós és Tímárpuszta.) Az uradalmi lótenyésztésben a nemesvérű tenyészetek erősödtek, bár számbelileg 4 ezerrel kevesebb a ló mint 1895-ben. Most ardenni fajú tenyészet volt Nádasdladányban és a Pajzs-féle rácalmási gazdaságban. Angol félvéreket tartottak Tímárpusztán, Sárszentmiklóson, Árkipusztán, Fehérvárcsurgón, Előszálláson, Lovasb erényben, Zichy újfaluban. Amerikai félvér tenyészet volt az ercsi uradalomban. Juhokat állandóan csökkenő számban, de még mindig nagy nyájakban tartanak, (175 684 db) de igazán nemesített fajok csak Martonvásáron, Ercsiben, Tarnóczapusztán és Nádasdladányban az uradalmakban találhatók. Sertéstenyésztésre berendezkedett gazdaságok: Yorkshirei tenyészet volt a nádasdladányi és az ercsi, fekete fecskehasú mangalica tenyésztés folyt a kálozi Zichy, fehér kondor kondákat tartottak a
