Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

A termelési színvonal emelése érdekében hozott intézkedések A termelési színvonal emelése érdekében egyes birtokosok lépéseket tettek. 1859-ben, ennek elősegítésére, Zichy Nándor vezetésével létrehozták a Fejér Megyei Gazdasági Egyesületet,

5

"

1 s szorgalmazták a falvakban is a szakmai földműves egyletek alakítását.

52 Céljuk a mezőgazdasági szakismeretek nyújtása mellett, hogy érdekvédelmi és munkaközvetítési feladatokat is ellássanak. Még 1859^ben elérték, hogy a pásztorokat, a fogatok mellett dolgozó cselédeket felmentették a megyei közmunkák végzése alól,

53 s ezáltal is szaporították az uradalmakban a hasznos munkanapok számát. Az egyesület ösztönzésére a szőlősgazdák a legtöbb községben megváltották a dézsmát.

54 Egyébként a bortermelés a hatvanas években szemmel látható emelkedést mutat. Pl. 18694>en 808 637 akó, zömmel fehér bor termett a megyében.

55 A bortermelés kifizetődő volt, aránylag stabil ára miatt is. Piaca pedig Székesfehérváron kívül, Buda, Tata, Veszprém és a megyei mezővárosokban volt. Már 1862-ben rendezett a Gazdasági Egyesület Székesfehérváron borkiállítást, amelyet 1871-ben megismételtek.

56 Évente szántóversenyeket tartottak, és a mezőgazdasági terményekből kiállítást rendeztek. Ennek során született meg 1879ben a székesfehérvári országos kiállítás. A kiállítás 16 csoportban hű képet adott az ország fa-, porcelán-, üveg-, agyag-, építőipari, bányászati és kohászati, vegyészeti ipari termékeinek fejlettségi szintjéről, is a mezőgazdasági terményekről, a mezőgazdasági feldolgozó iparról, az egyes uradalmak gazdasági felszereltségéről, s az állattenyésztésről.

57 A kiállítás meggyőzően bizonyította, hogy a mezőgazdasági termelés élvonalában a nagybirtok van, s a telkes gazdák termékei, tenyészállataik nem tudják elérni a kiállítási szintet. A kisbirtokosok hitelellátása érdekében kölcsönsegélyző egyletek létrehozására történt lépés. Ez a kezdeményezés is a Gazdasági Egyesülettől indult ki. Székesfehérváron és Kápolnásnyéken már 1870-ben működik is egy-egy, a kisgazdák hitelellátását segítő egylet, és a hetvenes évek első felében további alakulások történnek. A megyében és Székesfehérvár városban 1875-ben 17 hitelintézet működik. Ezek közül a legrégibb a Takarékpénztár, amely 1845-tben jött létre59 1870-ben alakult a Kereskedelmi Bank. Ennek befizetett részvénytőkéje ekkor 150 200 forint, forgótőkéje pedig 479 103 forint volt. A bank iparvállalati üzletekben vett részt, a Takarékpénztár pedig pénzbetétek és kölcsönök kiadásával foglalkozott. Befizetett részvénytőkéje 65 ezer Ft, a részvényesek száma 650, forgótőkéje pedig 4 911 438 Ft. A Takarékpénztár 1875. évi tiszta nyeresége 68 979 Ft volt, és részvényenkint 101 forint osztalékot fizetett.

60 Kölcsönsegélyző egyletek Adony, Csákvár, Rácalmás, Polgárai, Csór, Nádasdladány, Sárbogárd és Mór községben alakultak meg, s így a 10 kölcsönsegélyzőnek összesen 765 664 Ft forgótőkéje volt. Az egyletek egységesen 12 %-os osztalékot fizettek részvényeseiknek 1875^ben.

61 A pénzintézetek számbeli szaporodása és egyre szélesedő forgalmuk a megyében a gazdasági prosperitás jeleit mutatták. A pénzegyletek közül a székesfehérvárinak az indulási évei is már külö-