Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

vidék munkalehetőségei általában lekötötték, de ezek még így sem rendelkeztek elegendő munkaerővel. A települések a megyében rendkívül aránytalanul alakultak ki; míg a gabonatermő vidék ritka településű, addig a bor- és favidék lakossága a nyugat-dunántúli vidékekhez hasonlóan sűrűn települt. így e vidékek felesleges mezőgazdasági munkaerejét is a megye gabonavidéke köti le, mint szakmánymunkásokat, s ezeknek egy része a gombamódra szaporodó majorokban le is telepedett. Általános jelenség volt a nagybirtokosoknál a szakértelem hiánya. A generációváltás azzal is járt, hogy a reformkori gazdanagybirtokosok példáját fiaik már kevésbé követték. A nagy- és középbirtok csak ott fejlődött ezután, ahol megfelelő tőke invesztálás mellett hozzáértő gazdasági szakembereket alkalmaztak. A munkaerőhiány pótlását a gépesítés oldotta volna meg. Ezt azonban csekély mértékben alkalmazhatták, tőkehiány miatt. Sőt a számszerűséget tekintve hanyatló tendenciájúvá vált az állattenyésztés is. Itt sem tudtak megfelelő számú szakembert tartani, de a mesterséges takarmánytermesztés is messze elmaradt még a mennyiségi és minőségi követelményektől. A telkes gazdák helyzete igen nyomasztó az új társadalmi rendszer kibontakozásának első évtizedeiben. Gazdasági felszerelésük elavult, termelési tapasztalataik régiek, s ezek nem is tudtak árutermelést folytatni. Pl. a telkes gazdák szántóföldjeik nagy részét gabonával vetették be, szigorúan önellátásra rendezkedtek be. Ha terményfeleslegük akadt, az csak az igen gyenge minőségű és olcsó (mázsánként 5 Ft-os) búza, rozs vagy kétszeres lehetett. Állattenyésztést, kerti növénytermesztést nem űztek, állatokat kizárólag igázásra tartottak. Érdekes viszont, hogy a megye igáslóállományának zöme a telkes gazdáknál volt, míg az uradalmakban és nagyobb gazdaságokban a szilaj ökröket alkalmazták vontatásra. A telkes gazdák igáslovai is leromlott állapotúak, hisz az év nagy részét kopár legelőkön töltik. Ugrásszerű csökkenést mutat a juhtenyésztésből származó 'gyapjúhozam is. Az olcsóbb, de minőségileg kiváló gyapjú megjelenése a magyar piacon, a hazai gyapjút kiszorította, s ezáltal csökkent nagymértékben a továbbá nem kifizetődő juhtartás a hetvenes évek elejére. A telkesek terhei az elkülönítések óta folyton emelkednek, mégpedig betáblázások formájában.

48 Termelési eszközeik megújítására ők alig törekedtek. Erre kizárólag egyes uradalmak képesek, bár csakis mérsékelten:

49 1 1870-ben vaseke 13 415 db van a megye gazdaságaiban. Ezekből gazdaságonkint átlag 1,5 jutott. Nagyobb és drágább gépek száma pedig elenyésző: így 39 aratógép, 14 kaszáló, 90 gyűjtő, 4 szénaforgató, 370 vetőgép, 416 angol vasfogas, 132 töltőeke és 142 magtakaró. Gőzcséplő 77, lóerejű cséplőgép 253, gabonarosta 1387. A talaj művelése, a mezőgazdasági termények betakarítása jórészt korszerűtlen felszereléssel történik, ami terméskiesést okoz. A sorvető gépek niánya következtében évente 138 240 pozsonyi mérő gabonával terem kevesebb. Korszerű cséplőgép is csak 9 uradalomban van.

50