Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A tőkés viszonyok kialakulásának és fejlődésének néhány kérdése Fejér megyében

városoknak 3 országos és heti 1—2 vásártartási joguk volt.

22 A népes mezővárosok, uradalmak központjai, vagy több gazdaság székhelyei, ahonnan az uradalomszervezetet irányítani lehetett, de ezekben tömörült össze a mezőgazdasági munkaerő is. A mezővárosokat elég népes kézműves és kereskedő réteg lakta (pl. Mór, Csákvár). Ezek az agrárlakosság ellátásához szükséges terméket állították elő. A kereskedők állatbőrtől kezdve a gabonáig mindent felvásároltak. 1830-ban legnépesebb Mór, 6418 lakossal, egyben a vidék legnagyobb uradalmának (Lamberg) központja. Négyezer lakosnál több volt Ercsiben, Csákváron, Lovasberényben (4263), és Bicskén. Háromezren felül laktak Adonyhan, Seregélyesen, Sárbogárdon, Kalózon. Két- és háromezer lakos közötti volt Vál, Cece (2682), Érd, Dunapentele, de Bodajkon csak 1886-an, Martonvásáron 1603-an, sőt Sároscion 916-an laktak.

23 1870-ig a mezővárosok már nem fejlődnek, sőt — némelyeket — egyes nem mezővárosi falvak a lakosságszámot tekintve, meg is előznek. 1848 után a kereskedelem szabad gyakorlása sok kereskedőt a városokba vonzott. Lakosságcsökkenés állott be Lovasberényben — a negyven év előtti létszámhoz viszonyítva — (3790), Cecén, ahol 2461 fő lakott, de stagnáló helyzetű képet mutat Ercsi, Csákvár és Martonvásár is. A fejlődés gátja vidéken a feudális nagybirtok struktúra, majd ennek továbbélése, amely szoros gyűrűben fogja körül a paraszti falvakat a kapitalizmus egész időszakában. Ez a kedvező természeti adottságok kihasználását is gátolta. Az alábbi táblázat szemléltetően mutatja, hogy a legnagyobb határú településekben a nagybirtok túlsúlya nem ad teret a kisbirtokos paraszti gazdálkodásnak a századforduló után sem:

24 Ebből hány % Település neve Közigazgatási terület esik a 100 holdon felüli nagybirtokra 1. Hercegfalva 37 969 kat. hold 97 % 2. Ercsi 22 909 kat. hold 85 % 3. Székesfehérvár 20 838 kat. hold 41% 4. Csákvár 20 757 kat. hold 78 % 5. Nagylók 19 250 kat. hold 97 % (1 Mór 18 845 kat. hold 63 % 7. Kálóz 17 666 kat. hold 90 % a. Aba 16 070 kat. hold 75% 9. Bicske 15 551 kat. hold 58% 10. Seregélyes 15 266 kat. hold 76 % Székesfehérvár a tőkés fejlődés első évtizedeiben 1828—1870. A tőkés viszonyok fejlődése szempontjából igen lényeges Székesfehérvár gazdasági, társadalmi struktúrájának vizsgálata. Ez a város, a vidék gazdasági központja, és fejlődésének, stagnálásának hatása a preindusztriális korban is kisugárzott a környékre.