Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Farkas Gábor: Politikai mozgalmak Székesfehérváron a két világháború közötti időben

Csitáry polgármester első politikai ténykedésének egyike a városi párt felszámolása. Ezt azonban nem erőszakkal, hanem ügyes diplomáciával, azoknak a várospolitikába való aktív bekapcsolásával érte el. Nagy politikai eredménynek számított, hogy a polgári ellen­zék teljes energiáját a város céljainak felhasználására kötötte le. 30 Károlyi Gyula közben miniszterelnök lett; ami a város jövője szempontjából igen jól jött volna. Csakhogy Károlyi Gyula kor­mánya egyéves kormányzás után 1932. szeptember 21-én megbukott. A bukás után a miniszterelnök lemondott székesfehérvári mandátu­máról is. Az új képviselő szenvedélyes keresése közben akadtak rá Hóman Bálintra, aki Gömbös Gyula közeli híve, Darányi Kálmán unokatestvére, Teleki Pál távoli rokona, Bárdossy László jó barátja. Megválasztása simán ment. 31 Ez a Csitáry-éra egyik újabb győzelme volt. A harmincas években megváltozott a város politikai képe. A proletárdiktatúra leverése óta számtalan ellenzéki vagy kormány­támogató politikai csoport jött létre, amelyek sokszor tiszavirág­életűek voltak. A harmincas években a városban két nagy erőre oszlott a politika világa: a Hóman-pártra, amely köré a kormánytámo­gatók gyűltek, és a katolikus egyházhoz kapcsolódó politikai áram­latokra, (keresztényszocializmus, legitimizmus) amelyek állandóak és csak a felszabadulás előtti hónapokban bomlottak fel. Egyes poli­tikai áramlatok, amelyek önállósulni kívántak; — mint a kisgazda­mozgalom, vagy a nyilasok előretörése — csak kísérletek voltak és a mindenható Hóman-párt gyámsága alá kerültek, hogy aztán végleg visszaszorítsa őket. A szociáldemokrata párt is csak 1938 után kezdi újjászervezni sorait, azzal a szándókkal, hogy a vezetést felfrissítve, osztályharcos alapon induljon el. Jelentősége azonban a harmincas és a negyvenes években nem növekedett. Székesfehérvár Hóman Bálint képviselőségével elvesztette ellenzéki jellegét, és biztos kor­mánytámogató bázissá vált. Hóman sokat jár a városban, személyi kapcsolatokat épített ki a főispánokon kívül a város kiemelkedő vezetőivel; pl. Kaltenecker Viktorral, Képes Jánossal. Mint befolyá­sos miniszter több ízben közbenjárt nemcsak a város, vagy gyárak, üzemek, hanem egyének legszemélyesebb ügyeinek kedvező elinté­zése érdekében is. Ügyesen mérsékelte a város és a megye, valamint a világi és az egyházi hatóságok közötti — néha ádáz — összeütkö­zéseket. Hóman ezt annál magabiztosabban tehette, hiszen buzgó katolikus ember hírében állott. Csitáry polgármester Hóman német­barát palástja mögött kpacsolatot keresett a liberális tőkés körökkel. A városfejlesztési politikából nem hagyhatta ki a városban levő igen tekintélyes zsidó kézben levő tőkét. A politikai egység megteremté­sére törekvő városi vezetőnek valóban sikerült létrehozni a vagyo­nosok blokkját, amelyet Hóman is támogatott, sőt a liberális tőkés körök befolyása — vagyonuk súlya arányában — növe­kedett is. Neuhauser Imre ügyvédről úgy beszéltek a városban, hogy ő a fiókpolgármester és a háttérben az összefonódott „keresztény és zsidótőke" érdekének megfelelően irányítja a városi politikát. 32 Az események az uralkodó körök számára elég harmonikusan zajlottak le a következő években. 1938-ban Székesfehérvár országos ünnepségek színhelye; István, első királyunk halálának 900 éves év-

Next

/
Oldalképek
Tartalom