Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

első évben 380, a másodikban 390, a harmadikban 400 ft-ot fizetett. 1765-ből ismerjük újból a bérlő, Tunner Pál nevét, aki három évre, évi 600 ft-ért bérelte a fogadót.

49 Leghosszabb ideig, 1768-tól egész korszakunk végéig, Miiek Gergely György bérelte az Arany Sast. 1768-ban három évre, évi 600 ft-ért vette ki. 1771-ben Miiek bejelentette, hogy nem tudja tovább fizetni a 600 ft-ot, mivel — az ő nagy kárára — a környező házakban lakó polgárok is mértek bort. Akkor 50 ft engedményt kapott. A bérbeadás mindig árverés útján történt. 1774-ben a kamara nem hagyta jóvá Miiek bérleti szerződését, mivel az árverésen rajta kívül más jelentkező nem volt. Végül is Miiek a bérleti díj mellett évi 12 ft adó fizetését is elvállalta és így maradhatott. 1775-ben amiatt tett panaszt, hogy a polgárok idegeneket befogadtak, lovaiknak szénát, abrakot adtak.

50 1778-ban a város az Arany Sas bővítését tervezte. Miiek ugyanis panaszt tett, hogy a szobákat mind hivatalos emberek (küldöttségek, városi szolgák) foglalják el, alig maradt szobája a vendégek fogadására. Ez azért is nagy kár, mondta Miiek, mert a fogadó a Budaikülvárosban lévén, a bort is olcsóbban kellett adnia. Sokan nem lakták vásárkor a fogadóban és azok nem is ettek a bérlőnél. 1780-ban a kamarához felterjesztett bérleti szerződéshez a tanács mellékelte a fogadó leltárát is.

51 A város harmadik fogadója a palotavárosi Korona volt. 1730-ban a polgárság gyűlése úgy határozott, hogy a városi bevételek növelésére a külvárosban vendégfogadót kell létesíteni. Amíg az elkészült, 20 ft-ért bérbevették a csikvári molnár házát, abban nyílt meg a vendégfogadó. Első bérlője Rauch Simon volt. 1733-tól kezdve már évi 100 ft-ot fizetett Rauch a Koronáért. 1736-tól a bérleti díjat 220 ft-ra emielte a tanács, ami a növekvő forgalmat mutatja. 1737-ben Rauch polgárjogot nyert. 1739—40-ben a járvány miatt a Korona vendégfogadó is károsult, ezért a bérlő 100 ft kedvezményt kapott. 1745-ben Rauch kérte, hogy fia kaphassa meg a bérletet. A tanács azonban a következő évben úgy határozott, hogy nem kapja meg, „mivel a szerződés lejárta előtt nem jelentette be ilyen irányú igényét".

52 A következő bérlő — évi 260 ft-ért — Augsperger Lőrinc volt. Augspergert 1754-ben Nackt József nezsideri lakos követte, aki már 340 ft évi bérleti díjat fizetett a Koronáért. A tanács 500 ft biztosítékot követelt tőle. 1756-ban ismét az Augsperger család — József — kapta meg a bérletet. 1757-ben az új bérlő, Friedl János mészáros, csak 300 ft bérleti díjat fizetett, mivel „a háborús idők miatt nem utaznak az emberek". 1762-ben a fogadós, a tűzkárra való tekintettel, 50 ft kedvezményt kapott.

53 1762-ben Kronacher és Hirlinger városi polgárok váüaltak kezességet az új bérlőért, Tunner Pálért, aki három évre vette bérbe a fogadót. Az első évben 450, a második—harmadik évben 500—500 ftot fizetett. 1765-ben Miiek Gergely négy évre, évi 450 ft-ért, kapta meg a bérletet. Miiek, aki egyidejűleg a Budai-külvárosi Arany Sast is bérelte, 1768-ban polgárjogot nyert. Ez évben Eysemann János vette bérbe a Koronát, évi 450 ft-ért. 1770-ben 100 ft kedvezményt