Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

kapott, mivel — a vízkárok miatt — a fogadó javításra szorult. A kedvezményt a magyar kamara is jóváhagyta.

52 1773-ban a tanács a fogadóhoz csatolta — 1300 ft értékben — a palotavárosi sorompó előtt, a Hosszú-híddal szemben levő házat és kertet és az un. Kresfay-szigetet. 1775-től kezdve a bérleti díjon felül évi 9 ft adót is követeltek a Korona után. 1776-ban a fogadó csaposát, A.mpferl Lajost, felvette a tanács a zsellérek közé.

55 1776—78 között Pauer József volt a bérlő. 1777-ben a kamarás javíttatta meg a fogadó kerítését. 1778. januárjában Pauer jelentette a tanácsnak, hogy szerződése négy hónapon belül lejár. A város az árverést február 6-ra tűzte ki, az időpontról 'értesítette a szomszédos városokat és megyéket. Az árverés, melyet dobbal és trombitával hirdettek ki, reggel 9-kor kezdődött a városházán, az egész városi tanács részvételével. Egyetlen érdeklődő, Prunhuber Mihály jelent meg, aki három évre bérbevette a Koronát. Az évi 375 ft bérleti díjon felül évi 25 ft adó fizetését vállalta el. 1781-ben a fogadót, az istállót és lakóépületet egyaránt, a város javíttatta. 1784-ben hallunk ismét a Koronáról, mikor az ott elhalt molnárlegény ingóságait a szegényház j avara elárverezték.

5 6 Rövid ideig, 1721—1734 között működött a Budai-külvárosban a Mórhoz címzett vendégfogadó. Schedel György János mészáros 1721-ben kapott engedélyt bormérési cégér kitűzésére. 1733-ban a fogadó már új épületben volt. A másik Budai-Jkülvárosi fogadó, az Arany Sas, bérlője természetesen nem nézte jó szemimel a konkurrenciát, kérte az új fogadó megszüntetését. Schedel a cégér bevonását attól tette függővé, hogy beveszik-e őt a mészáros céh tagjai sorába. Miután ez a felvétel 1734-ben meg is történt, Schedel 1734. szeptemberében bevette cégérét, amiért a tanácstól külön 50 ft jutalmat kapott.

57 A Nagybőgőshöz címzett Budai-külvárosi fogadóról először 1726ban történik említés. A fogadós, Rigler Mátyás, 1731-ben Újfaluba települt át, a város ekkor saját kezelésbe vette a fogadót, ,,hogy nagyobb haszna legyen belőle". 1732-ben a fogadót Medves György vette bérbe, a nádtetőért külön 20 ft-ot számított neki a tanács. 1738-ban a fogadót egy évre 50 ft-ért Grueber György bérelte. Szerződési feltétele volt, hogy Grueber az első szobát meghagyja a katonáknak, akiket szalmával ingyen látott el. A városi bormérés idején a Nagybőgős bormérése szünetelt. 1744-ben a tanács úgy határozott, hogy a fogadót árverés útján a többet ígérőnek el kell adni. 1744-ben 700 ftért és nyolc dukátért a keresztesi Lahninger Antal juhászmester vette meg a fogadót. A tanács kikötötte, hogy gazdaságot vezethet, de juhait máshol kell tartania.

58 Néhány kisebb vendégfogadó és koesma is volt még a városban, ezekről azonban adatok nem maradi ak fenn. 1691-ben említi a jegyzőkönyv a Bárány vendégfogadót. Hiemer Ignác városi polgár 1769-ben saját majorjában akart vendégfogadót létesíteni, a tanács azonban kérését nem támogatta. A város által bérelt; Báránd-pusztán is működött egy városi kocsma, melyet 1773-ban Augsperger Jakab bérelt.

59 A városi vendégfogadókhoz csatlakozott a Lövőház is. A városban fegyvert csak polgár viselhetett. 1727-ben a tanács a városi kertben a