Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

Ács György, Csudics János és Rácz Kristóf, 1735-ben Winter Gáspár, 1739-ben Koller Márton, 1746-ban Knittelhoffer József, 1751-ben Vicenti Péter Ferenc, majd ismét Knittelhoffer. 1764-ben a helyettes főhegymester Braun Gáspár, 1773-ban hegymester Kreynecker János és Poór Mihály, 1777-ben Stigler György és Malits István, a következő évben Hermann Mihály, 1783-ban Friesz István, 1785-ben ismét Braun Gó.spár. A hegymesterek az 1760-as évektől 8 ft discretiot kaptak.

31 Szőlőcsősz ökre vonatkozó első adatunk 1714-ből való. Ez évben a Csikvári-külvárosban állomásozó lovasok mentek a szőlőhegyre, egy csőszt megtámadtak. A csősz flinta jávai egy lovast lelőtt. 1725- ben a szőlőcsőszök fejenként heti 75 d-t, két kenyeret és két font húst kaptak. 1728-ban két gyümölcs-csőszt is felvett a város. 1734-ben a ,,szőlőhegvi embereknek" (Leithe) heti 13 garast, 1736-ban 50 d-t fizettek.

32 1741-ben Kayser Jakab, a következő évben Mollner Simon volt a csősz. 1745-ben Mollner Simon mellett Wolff Jakab őrizte a szőlőbegyet. Fizetésük 15 ft és 15 mérő kevert gabona volt. Feladatuk közé tartozott a harangozás is. szüretkor ők osztották ki a cédulákat. 1750ben Winter Márton és Wagner Pál, 1752-ben Wagner Mihály. Gazdagh János és Rosa József már fejenként 25 ft-ot, 15 mérő gabonát és négy kocsi fát kaptak. A csőszök számát azért emelték, mert a szőlőskertekben lopások, betörések, hatalmaskodások történtek.

33 1755-ben Rosa József hegykerülőt elbocsátotta a tanács .,mivel éjjel-nappal csak a vadászatot gyakorolta". 1766-ban egy nyolcad szőlő után 9 d pásztorpénzt szedtek. 1773-ban Harpf János 24 botot kapott, mivel a szőlőcsősz, Koller Lőrinc ellen támadt. 1774-ben új szőlőhegykerülők voltak: Sommer János és Stigler Jakab. 1776-ban, mivel később érett a szőlő, a csőszöket csak szeptember 1-től fogadták fel. 1781-ben Oringh Ferenc és Nyáray János szőlőhegyi kerülők 30—30 botot kaptak, mivel egy nemes embert megvertek.

34 A szüret a város életében mindig jelentős esemény volt. szüretkor tanácsú léseket sem tartottak. A szüret időpontját az időjárástól függően a tanács határozta meg. 1722. szeptember 22-án pl. úgy döntött a tanács, hogy nyolc napon belül lehet szüretelni. Szüret előtt minden szőlősgazdának cédulát kellett váltani a városi kancellárián. A város 1726- ban a városházán egy fedett kutat és szőlőprést építtetett. 1732ben épült a szőlőhegyi Szent-Donát kápolna. 1737-ben amiatt panaszkodik a tanács, hogy a szőlőhegyen termett bort nem lehet egy évnél tovább tárolni. 1751-ben a szőlők egy részét elverte a jég. 1785-ben a város a Turozsák szőlőhegyen lévő romos kutat javíttatta meg.

35 A város — a tizedet az esztergomi érsektől bérelvén — a kiosztott szüreti-cédulák alapján bortizedet szedett. A tizedet 1715-ben egy vödör ára 2 ft 30 kr, 1722-ben 1 ft 75 d, 1724-ben 2 ft után szedték. 1725-ben a tanács alamizsnaként elengedte a karmeliták bortizedét. 1730-ban nem engedte meg a prépostsági szőlőben a szüretelést, míg a hátralékos tizedet meg nem fizették, 1730-ban a bortizedet ,,a szegény nép javára" (in favorem miserae plebis) mérsékelték. 1732-ben ismét vödrönként 1 ft 50 d után szedett tizedet a tanács.

36 1737. október 11-i ülésén a városi tanács úgy határozott, hogy — a szüret vége felé közeledvén — október 14-én lehet kezdeni a tized