Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

és Magnus, Bodméron Acsa Máté, Alcsuton Fekete Balázs, Ácsán Nyavalyás Péter és Vad Albert, 1509-ben Csuthon birtokosok Marczalthői Miklós és Amadé István, kiknek jobbágyai Dyenes Albert és Szentgyörgyi János

8 — A török hódoltság ideje alatt nem tudjuk kimutatni, hogy mi módon vesznek, örökölnek, kapnak adományozás útján itt családok birtokokat. De ebből az időből is vannak adatok, hogy Ácsán, Alcsuton, Felcsuton (a vélt csúti prépostság területén) állandóan nemesek laknak. 1588-ban Fejérkövy István nyitrai püspök, kir. helytartó védlevelet ad az ácsai Pető Lukácsnak, akit több környékbelivel együtt nemeseknek mond, s mindenféle törvénytelen, támadó egyénnel, (valószínűleg a tatai kapitánnyal) szemben védelmébe vesz, 1589-ben Ernő főherceg ad védlevelet, mivel az Ácsán lakó nemesek panaszt emeltek (Alcsuttal stb. együtt), hogy Paksi György tatai várkapitány nemesi joguk semmibevételével-őket paraszti szolgálatokra kényszeríti. Barkó Máténak ökreit is elvette. Elrendeli, hogy őket, bár török szolgaságban vannak, szabadságukban ne háborítsa, se paraszti szolgálatra ne kényszerítse.

9 — S még ugyanabban az évben Rudolf is ad nekik védlevelet, mivel Paksi György semmibe vette a korábbi védleveleket, Pető Lukácsot nemcsak a tatai várhoz rendelte ingyen munkára, de még paraszti munkára is, sőt el is fogatta, meg is verette. Megparancsolja, hogy őket (az ácsai, stb. nemeseket) tovább ne zaklassa.

10 1592-ben ácsai Király Lászlót emlegetik itt lakó nemesként, 1593-ban Barkó Máté Felcsuton lakik, és akkor Fejér megye szolgabírája. Ugyanez évben Nagy Balázs agg szentpéteri lakos szolgabíró ad írást arról, hogy Baracskay—Pálffy birtokos nemesek. 1650ben a Baracskay—Pálffy örökösöknek, a Dezső-, Sándor-, és Dienescsaládoknak is van Ácsán részbirtokuk. 1652-ben Barkó Mátyás és Nagy István is birtokos nemesek Ácsán, ugyanekkor pedig Felcsuton Dobozi Miklós, Csuty György és Horváth János is birtokos nemesként szerepelnek. 1654-ben ácsai lakos Odor Péter, Komárom megye esküdtje a vérlesaljai járásban, Kenyeres Gergellyel, a járás szolgabí rá jávai együtt összeírja a járás községeit, s ekkor Ácsán ott laknak Fötoldy György, Halasi Péter és Erdélyi János nemes emberek is. 1659-ben Börgönd birtokáért küzd az új adományosokkal néhai Barkó Máté, György fiának özvegye Nagy Erzsébet, András, György fiainak. Erzsébet, Katalin és Zsuzsanna leányainak a gyámja, aki bizonyára ácsai, vagy felcsuti lakos. 1695-ben Érdy András, Barkó Márton, Fejér megye szolgabírája Kata leányának Érdy Jánostól való fia, a zálogban adott Bárok pusztán való részt átengedi Sajnovics Mátyásnak és feleségének, amelyet Barkó István után örökölt volna.

11 A felsorolt családokból némelyek itt laknak a török hódoltság alatt, mások azonban királyi területre mennek, s onnan tartják számon birtokaikat: így a Sándor-család Komáromba, a Doboziak Marcelházára, az ácsai Odor-család egyik tagja a Komárom megyei Baromlakra megy lakni, s itt kap ácsai Ódor Mihály, mint menekült nemes 1612-ben Komárom megyétől nemességéről bizonyságlevelet.

12 Mindezen adatokból, de Komárom megye 1648., 1654. évi össze-