Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

írásaiból is látható, hogy Acsa, Alcsut, Felcsut, Kajászószentpéter curiális nemes falvak, ahol nem voltak jobbágytelkek, s nem fizették utánuk a dicát, a hadiadót, s nem is vitatta senki nemesi szabadságukat. A nemesek 1—2 portányi birtokukon gazdálkodtak, voltak cselédjeik, juhászaik, pásztoraik, kocsisaik. Csak bizonyos számú telket műveltek, a lakosság. csekély száma miatt is. A határ nagyobb részét legelőnek használták. Nem-nemesek. A török defterekben 1580—1581-ből találunk Ácsán olyan lakosokat is, akikről fel lehet tételezni, hogy nem nemesek: Oláh, Illés, Palik, Mészáros, Tarr, Karácsa, Körmendi, Borsos, Vajas, Megyés, Fábián, Király, Varga, Szálai, Nagy, Kósa, Petös, Óriás, Orsai, Vasas, Rózsa, Csomós, nevűek. Ezek ekkor összesen 30 kapu után adóznak és 4000 akcsét fizetnek a török földesúrnak.

13 — Ezekből a családokból azonban a XVII. században már egyet sem találunk Ácsán. A 15 éves háború (1591—1606) alatt Fejér megye sok falva egészen elpusztul. 1595-ben visszaveszik a törököktől Esztergomot és Buda visszavételére is készülnek. Ekkor Buda egész környékét elnéptelenítik. Pálffy Miklós esztergomi főkapitány bejárja a hódoltsági falvakat egészen Tolnáig, s a keresztény lakosságot Esztergom és Érsekújvár között telepíti le; a rácokat azonban nem tudta felhozni, — írja Mátyás főhercegnek.

11 1601-ben Székesfehérvár visszavétele és újbóli elvesztése, s a környéken lezajlott harcok hozzájárulnak a vidék pusztulásához. A háború előtti lakosok nem is tértek vissza Ácsára. Az újjátelepítés a zsitvatoroki békekötés után lassan mehet végbe. Egy egyházi összeírás szerint 1626-tól kezdve ugyan van már prédikátora Ácsának,

15 de maga a falu nagyon gyér lakosságú lehet. A török defterek szerint 1627—1628-ban Ácsán 4, 1633—1634ben pedig 7 ház van. Alcsuton az 1580—1581 évi 15 ház ezekben az években is lakott, de Felcsuton is 15-ről 6-ra csökken a lakott porták száma.

16 — A királyi kamarai dicális összeírások szerint 1619—1639. között Komárom megye vértesaljai járásában falvanként alig-alig van egy-egy lakott porta. Az 1648. évi összeírás több lakosságot mutat fel, de ekkor is megjegyzik, Acsa, Alcsut, Felcsüt, Kajászószentpéter falvakról, hogy ezek nem esnek adó alá, ezek nemes falvak.

17 Harc a pálosokkal. E települések szabadságát, nemesi voltát 1663-ig senki nem vitatta. A pálosok jelentkeznek birtokigényükkel a csuti prépostságért, s hogy két falu fizessen nekik jobbágyi szolgáltatásokat. Komárom megye azonban megírja Nagy Imre vicegenerálisnak, hogy a csuti nemesek régtől fogva azok, s ha marháikat elhajtani akarná nem fizetésük miatt, őket megvédelmezi.

18 A harc csak most kezdődik. 1665-ben az alcsúti gulyából elhajtanak 137 marhát, ők ez ügyben írnak az alispánnak, majd végső szükségben Nagy Imre vicegenerálisnak, akit kérnek informálja őket, mit tegyenek?

13 1666. május 4-én Topcsi Musztafa budai aga, Felcsut török földesura köszönti a pápai vicárius atyát, miután értesült arról, hogy a csutiak az atyák jobbágyai, s jószomszédi barátságát kínálja nekik.

20 — Aztán 1667. már-