Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: Székesfehérvár haszonvételei 1688 – 1790 között

polgári lövészeknek 12 ft-ért lövölde építésére telket adott. A városi kertben épült polgári lövöldéből fejlődött ki a későbbi Lövőház, mely a városi szórakozás egyik központja lett. 1764-ben említik Waxmann Frigyes kertjét, mely a Lövőház alatt feküdt. 1767-ben első ízben mondja a forrás magyarul a lövöldét „Lüdüző-ház"-nak. 1768-tól kezdve uralkodóilag engedélyezett Lövészegylet működött Fehérvárott.

60 A város 1772-ben építtette újjá a Lövőházat. Az ezzel kapcsolatos kérvényben előadta, hogy Lövőház a város megváltása, tehát 1703 óta volt a városban. A következő évben a Lövőházat évi 40 ft-ért Miiek Gergely vette bérbe, aki a lövöldét a lövészek szabad rendelkezésére bocsátotta. A vendégek viszont csak az ő borát ihatták. Miiek a Lövőházban istentisztelet idején, vasárnap de. 10-ig és du. 2—4-ig, nem mérhetett sört vagy bort, a kugli pályán is szüneteltetnie kellett a játékot. 1776-ban Held Frigyes kőfaragó mestert kitiltották a Lövőházból, illetve' 24 óra börtönt kapott, mivel ott „szertelenül viselkedett". A Lövőházban este 9 után nem volt szabad zenélni, a városi zenészeket börtönbüntetés fenyegette, ha ezt tették. 1778-ig a Lövőház főigazgatója Hell Ferenc tanácsos volt, ekkor vette át tőle ezt a hivatalt Khorherr Domokos tanácsos. 1784-ben Amon Ignác főlövészmester azt jelentette, hogy a Lövőház évi maradványa 163 ft volt. 1788-ban a fehérvári polgárok panaszai között szerepelt, hogy ,,a Lüdüző-háznak mindennemű proventusáról" számadást kérnek.

61 A Lövőház mint utcanév 1774-ben jelent meg először. 1775-ben azt olvashatjuk, hogy Pult Márton a Budai-külvárosi Lövölde-utcában levő házát eladta. 1785-ben ismét LövŐház-utcáról beszélnek a források.

62 Kávésokra, kávéfőzésre vonatkozó első adat 1737-ből való. Ekkor kapott polgárjogot a wesztfáliai születésű Raiser Fülöp. 1750-ben megtiltották neki, hogy a kávén kívül heringet is mérjen. 1751-ben a . tanács nem engedélyezte Klotz Józsefnek kávé és rosoli kimérését.

63 Az 1770-es évektől kezdve működött egy másik kávés is a városban: Lessitz Ignác. 1773-ban Baumann Anna mérte nála a kávét, akit Zach városi hóhér szándékozott feleségül venni. 1775-ben a tanács engedélyezte, hogy Lessitz a vásártéren kávéfőző-bódét állítson fel. Rossz embereket azonban nem volt szabad a bódéba befogadnia, „akik ilyen helyen tartózkodni szoktak". Ugyanez évben megkapta Lessitz a piactéren lévő taverna használati engedélyét is. 1778 farsangján a tanács a táncot is engedélyezte a kávéfőzésben.

61 A bormérésekben, vendégfogad ókban a zenét a város által alkalmazott — egyházi — zenészek szolgáltatták. Idegen zenészek a városi kórusvezető engedélye nélkül nem vállalhattak szolgálatot a városban. A zenészeknek a bormérésekben, fogadókban való játék mellékes jövedelmet jelentett. 1739-ben, mivel a járvány miatt a fogadók zárva voltak és így zene sem volt, a városi zenészek a tanácstól 4 mérő tiszta búzát kaptak.

65 A városi bormérések, vendégfogadók felügyelete rendészeti feladatokat is rótt a városra. A tanács már 1703-ban elrendelte, hogy nyáron este 9, télen 8 óra után, vagyis amikor a Szent István templomban elharangoztak, senki sem tartózkodhat a mérésekben, pineék-