Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Források - Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában

Móra Magda FEJÉR MEGYE NÉFESSÉGE II. JÓZSEF KORÁBAN Az első magyarországi népszámlálást, mint az köztudott, II. József császár rendelte el. Ez az összeírás XVIII. századi népesség­történetünk legfontosabb forrása. Nemcsak azért nagyjelentőségű, mert az ország polgári igazgatás alatt álló egész területére és né­pességének valamennyi rétegére kiterjedt, de azért is, mert sokol­dalúan tárja fel a népességi adatokat. A császár a Helytartótanácshoz intézett leiratában nemcsak ren­delkezik és utasít, de indokol is, érvel is. Szerinte a rábízott népek boldogságát a „közigazgatás külön­böző intézkedéseinek megfelelő összhangbahozatalával" lehet csak biztosítani. . . ,,A közigazgatásnak minden törekvését oda kell irá­nyoznia, hogy a lakosok száma s ezzel együtt az állam ereje s magá­nak a népnek boldogsága is napról napra növekedjék. Márpedig an­nak a meghatározásához, hogy milyen különös eszközöket kell al­kalmazni ennek a célnak az eléréséhez, mindenekelőtt azt kell tudni minél bizonyosabban, mennyi a száma az egész népnek, annak egy osztályát sem véve ki, s miként növekszik vagy fogy ez a szám az országnak egyik vagy másik részében." Majd a magyarországi viszo­nyokra térve át, így folytatja a császár; „Egyáltalában nem titok előttünk, hogy Magyarországunkban és kapcsolt részeiben eddig is volt már népességösszeírás, ezt azon­ban nem az egységes elvek szerint szerkesztették. . . s az a hibája is megvolt, hogy belőle a nemesek, akik pedig éppúgy fogyasztók, mint mások, egyszerűen kihagyattak, s így sohasem lehetett az egész népesség számát különböző osztályaival együtt a közigazgatás mun­kájának helyes irányítása érdekében teljes biztonsággal megállapí­tani." A császári rendelet szerint az összeírást szeptember elsejével kell megkezdeni és megszakítás nélküli munkával minél előbb be kell fejezni. Utasítja a Helytartótanácsot, hogy rendeletét körrende­let útján közölje az ország valamennyi törvényhatóságával s meg­hagyja, hogy rendeletét a községek anyanyelvére lefordítva tegyék közzé. Az uralkodó az összeírás zavartalan lebonyolítását, a belső és külső akadályok elhárítását a Helytartótanács kötelességévé teszi. ,,Minél keményebben munkálkodjanak azon, hogy miként Mi egye­dül a köz szeretetétől vezettetve fordulunk a helytartótanácshoz, aképpen az összeírandók lelkéből is teljesen kigyomláltassék min­den kedvezőtlen benyomás az összeírásról."

Next

/
Oldalképek
Tartalom