Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Források - Móra Magda: Fejér megye népessége II. József korában

A császár aggódása nem volt alaptalan, mikor attól félt, hogy az erősen katonai célú összeírás a jobbágyokban és zsellérekben bizalmatlanságot fog kelteni. Ugyanakkor tudta, hogy a nemesség előjogain is csorbát szándékszik ütni, el volt készülve a várható felzúdulásra. Nem véletlenül magyarázza Eszterházy Ferenc kancellárnak 1784. május elsején keltezett levelében: ..Magától értetődik, hogy a honoratiorok, nemesek és mágnások közül senkinek sem kell húzódnia attól, hogy családjával összeírják és kastélyait megszámozzák, minthogy magát a Császári Palotát is megszámozták". . . A kiküldött tisztviselők így nemcsak a munka területén kapnak pontos utasítást, de a lakossággal való helyes bánásmódra is. A császár tudja, hogy pontos, jó munkát csak a bizalom légkörében lehet végezni. „Ahol a összeírást megkezdik, — írja — hivassák össze maguk elébe a lakosokat, olvassák azt fel az ott honos nyelven, és nyilvánítsák ki a népnek a Mi nevünkben, hogy ez az összeírás egyáltalában nem újoncok szedése okából, hanem egyedül a közjó érdekében történik, amely feltétlenül szükségessé teszi a népesség számának pontos ismeretét." Az uralkodó parancsa szerint a törvényhatósági tisztviselők mellé minden újoncozási kerületnek ki kellett küldenie egy törzstisztet abból az ezredből, amely az illető megyében az újoncokat szedte s az összeírás katonai felelőse lett. Magát a népszámlálás módját így írja elő a rendelet: ,,A politikai és katonai összeíró a község papjának bevonásával, aki t. i. a helységben a nyilvános lelkipásztori teendőket gyakorolja, bármilyen vallású legyen is az, bemegy sorjában minden házba, tekintet nélkül arra, hogy annak milyen rendű vagy rangú a tulajdonosa, és összeírja a teljes személyi állományt beleértve mindkét nemű honoratiorokat, nemeseket és mágnásokat azok szolgáival, és bevezeti az előírt táblázatok megfelelő rovataiba; ezután ugyanúgy különbség nélkül minden házat sorjában folyószámmal lát el s egyben kívül a kapu mellett kb. 3 hüvelyknyi nagyságban fekete festékkel a számot felírja, úgy, hogy az időjárás viszontagságai le ne töröljék, s belül is olyan helyre, amelyet nem ér az eső." A rendelet meghatározza az így készült felvételi lapok, községi és megyei összesítések példányszámát és őrzési helyét is. „A családok összeírásának egy példánya magánál az összeírt községnél marad, a másik példány a közreműködő katonatisztnek adandó át, s az összeírok minden községről összesítést készítenek, amit négy példányban állítanak ki: kettő az összesítés anyaga mellett marad, a harmadikat a megyei összeíró a megyének, a katonai összeíró pedig a törzstisztnek, aki az illető kerületben az összeírást irányítja, nyújtja át; a megye aztán elkészíti valamennyi község összesítését". . . Az itt közölt táblázatok Fejér megye három járásának: a sármelléki, csákvári és bicskei járásnak összesítő lapjait és az ezek alapján készült megyei összesítést tartalmazzák. Az összeíró íveket a három járás főszolgábírája, mint „exmissus consciptor" írja alá.