Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Balázs László: 100 éves harc az acsai uradalomért

cius 10-én az acsaiak egyszerre csak szerződést kötnek Pápán Veszprém megye esküdtjei előtt. Ez a szerződés az alapja azután a pálosok minden későbbi jogigényének az acsaiakkal és csutiakkal szemben. ,,Mi közönségesen falustól acsaiak adjuk tudtára mindeneknek, az kiknek illik, hogy mi sok nyomorúságunk, kárvallásunk után, igyefogyott állapotban lévén, megtanulván nyilván, s voltaképpen a Szent Szerzet leveleiből, hogy mi az Remete Szent Pál Szerzetiben levő Barátok földit laknánk és bírnánk, melyet őnekik az Ezernégyszázhatvanhárom esztendőben Hunyadi Mátyás király adott volt, intetvén egynéhány ízben, az Tisztelendő és Becsülletes Berzeviczy Lajos mostani ugyanazon szerzetbeli pápai vicariustól, minden foghság, vasazás, tömlöcözés avagy kárvallás nélkül szabad akaratunk szerint megalkudtunk, mint földesurunkkal esztendőnként 12 forintban . .."

21 " Az okmányok ebből az időből nem hiánytalanok, amint erre később a pálosokkal szembenálló földesurak ügyvédjei joggal rámutatnak. Először 1663-ban csak a csutiakat akarják birtokukba venni, azután 1665-ben megint az alcsutiakkal vannak érintkezésben egy marhaelhajtás során, s most egyszerre az acsaiakkal kötnek szerződést. — Magából a szerződésből kitűnik, hogy az acsaiakat már intette „egynéhány ízben" a pálos vicárius, de minden eredmény nélkül, mert Komárom megye megvédte őket. Hogy azután a pálosok írtak-e a budai agának, vagy a budai aga a csutiaktól tudta meg a pálosok földesúri igényét, nem tudjuk bizonyítani. Lehetséges, hogy a pálosok bejelentették az agának földesúri mivoltukat és szíves megértő segítségét kérték. Mindenesetre a két földesúr megegyezett a két falu szolgáltatásait illetően, aminthogy ezt másutt előforduló esetekből is következtetni tudjuk. A szerződésiben benne van ugyan ez a kitétel „minden fogság, vasazás, tömlöcözés és kárvallás nélkül", de ez csak megszokott forma, ami a későbbi, így az 1690. ápr. 28-i egyezségben is szorul szóra megvan. Fejér megye vértesaljai járása akkor a tatai vár védelme alatt állott. A magyar, de a török hatóságok is a magukénak tartották. A magyar hatóságok erről a területről minden nehézség nélkül behajtották az adót. így a pálosok is erősebben tudták „inteni" az alcsutiakat és acsaiakat, akik végül is arra kényszerültek, hogy a fenti szerződést aláírják. Az 1698. évi vizsgálat alkalmával az akkor 67 éves Balassa Ferenc komárom-megyei nemes és esküdt vallja: „emlékszik arra, amikor a pápai paulinus atyák börtönözés útján 12 forintot kocsikartak, a bebörtönözőttek azután így meggyőzetve magukról bizonyos térítvényt adtak, de ezt a többi lakosok a megye színe előtt megsemmisítették ..." Sándor István komárommegyei esküdt is azt vallja ekkor, hogy a nevezett helyeken mindig nemesek lakták, ezek csak a megyétől függtek, protectionális levelüket látta, de személyes nemesi levelüket nem; soha nem hallotta, hogy földesuraik lettek volna, de azt mégis hallotta, hogy amikor bizonyos elveszett jószág miatt a pálos atyák nekik ebben az ügyben segítséget nyújtottak volna, kettő magát közülük az atyáknak lekötelezte.

22 Mindenesetre jellemző az 1667. évi szerződés során Mátyás király 1463. évi oklevelére való hivatkozás, amikor a csúti prépost-