Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. (Székesfehérvár, 1971)

Tanulmányok - Kállay István: A székesfehérvári vásári bíráskodás 1688 – 1790

e) Letétbe vette a vásári foglalókat. 1784. június 22-én Csóka Antal pesti kereskedő 12 mázsa szalonnát vett meg Dékány Pál szegedi embertől. Egy arany foglalót tett le a vásárbírónál. Csóka Antal a megbeszélt időben nem Anetté át a szalonnát, így foglalója elveszett.

110 Hasonló esetben másként járt el Krámer- Ferenc makói bognár, aki az eladott, de időben át nem vett két kocsioldalt a vásárbírónál helyezte letétbe, a vevőhöz való továbbítás céljából.

4,1 Az 1785. április 26-i vásáron Salamon István bogárdi lakos foglalót tett a vásárbíró kezéhez, melyet az a vevőnek visszaadott.

42 Itt említem meg, hogy a vásár időpontja szolgálhatott fizetési határidőként is. Túrják Márton és Szabó István fehérvári polgárok 126 ft-tal adósok maradtak Kékes György szegedi polgárnak, ..teknyős békák árában". Szerződésben vállaltak kötelezettséget, hogy a Szent György-napi vásárig megfizetik adósságukat. A hatáskörtől függetlenül a vásárbíró magatartását az 1731. évi utasítás következőképpen szabályozta:

43 ,,Nagy büntetés alatt megtiltatik a vásárbírónak, hogy senkit meg ne verjen, meg ne szidjon, avagy más egyéb illetlen, s dorgált szókkal ne illessen, s így maga bírája ne legyen. Hanem valamiben kisebbségben vagyon, bíró uramnak eziránt leendő orvoslásért megjelentse." A vásárbíró illetékessége kiterjedt minden olyan (helybeli-idegen polgár és lakos) személyre, aki a vásár idején a városban tartózkodott, ill. a vásárbíró hatáskörébe eső valamelyik bűncselekményt elkövette. A legnagyobb gondot a városban állomásozó nagyszámú katonaság okozta, mely vásár idején — de azon kívül is — sok súrlódás, vita forrása volt. Általános alapelvként fogadták el, hogy olyan ügyekben, melyekben polgárok és katonák is érintve voltak (pl. polgárok—'katonák verekedése a vásárban) vegyes bizottságot küldtek ki.

44 Azokat a katonákat, akik vásárkor bűncselekményt követtek el, átadták a katonai hatóságoknak, esetleg futni hagyták őket. Előbbi történt 1779. augusztus 24-én Sziladi János katonával,

45 utóbbi Szabó István katonával, aki 1784. október 26-án 4 ft ára bőrt ,,fizetés nélkül vitt el". A katonát a kár megtérítésén kívül más bántódás nem érte.

46 Másképp jártak el a szabadságolt katonákkal, akikre a vásárbíró szabta ki a büntetést. Nóvák János Nádasdy-ezredbeli katona 137 ft lopásért és káromkodásért 20 pálcát, Horváth Ferenc, ugyanabból az ezredből való szabadságolt katona egy lábas ellopásáért egy éjszakai börtönt kapott.

47 A feladatok jobb ellátása érdekében a városi tanács a vásárbíró mellé kisegítő személyeket rendelt. Ilyenek voltak a strázsamester és a vásári hajdúk. Az ő feladatuk volt a közrend fenntartása, a cédulapénz szedése. A városi tanács határozata szerint az állatvásár — tehát a három napos vásár első napja — előtti nap délben 12 vásári hajdút és 1 strázsamestert állítottak munkába, ill. eskettek fel.

48 Gyakran előfordult, hogy a hajdúk esküjüket megszegve bűncselekményt követtek el. Tatár János és Tatár Frigyes vásári hajdúk 1768-ban 12, ill. 20 pálca büntetést kaptak és szolgálatukat elvesztették, mert ,,a Demeter-napi vásárkor a sorompónál a oédulapénzt maguknak szed-