A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Farkas Gábor: Az élet megindulása, a demokratikus átalakulás kezdete Fejér megyében (1944. december – 1945. június)

birtokosokat. Az a helyzet állott elő, hogy a falvak népi bizottságaiban működő munkáspártok képviselőinek tömegbázisa a kisgazdapárti szervezetekben volt, és végeredményben ezek érdekeiknek megvédésére hivatkozva kellett nekik a döntéseket hozni. Sárszentágotán pl. pártközi megegyezés alapján a Kisgazdapárt 33, a szociáldemokrata, a kommunista 18, a szakszervezet és a parasztpárt 13 %-kal képviseltetik magukat a Nemzeti Bizottságban. A népi szervek összetételét azonban nem változtatták meg; a kisgazdapártiak, a Parasztpárt, a szociáldemokraták 4—4, a szakszervezet 2, a Kommunista Párt pedig 5 fővel képviseltette magát a bizottságban még 1947. nyarán is.

66 A Kisgazdapárt megyei szervezetének képviselői már igen korán bekapcsolódtak a közéleti munkába. Ketskés Elek, a városi 2l-es bizottság elnökének helyettese. Április 23-án a megyei Nemzeti Bizottságban Vócsa Ferenc és Ketskés Elek képviselik a pártot. A Nemzeti Bizottságban a Kisgazdapárt csak 2 fővel képviselteti magát, és ez számukra egyenlő volt a vereséggel. Április 25-én, amikor a nemzeti bizottsági ülésen az alispánt kijelölték, a párt alulmaradt a szavazásnál. A Kisgazdapárt Bratán Istvánt kívánta alispánnak, míg a többi párt jelöltje a kommunista Szirbik Ferenc volt. Szirbik megválasztása után Vócsa Ferenc kijelentette, hogy Fejér megye kisgazdapártiakkal van tele, akik joggal elvárják, hogy a Kisgazdapárt jelöltjét válasszák meg alispánnak. Ketskés Elek szerint a megye 76,1 %-a kisgazda, így erkölcsi alapjuk van külön állítani jelöltet. A párt ekkor még alávetette magát a többi demokratikus párt akaratának, de a hatalmi harc kiélesedését ez a bizottsági ülés ,— amely az első volt, — már jelezte.

67 5. A szakszervezeti mozgalom kibontakozása A Vadásztölténygyárban a helyreállítási munkákat az üzemi bizottság ragadta magához. Elnöke Szabó Lajos, tagjai Ferenc Mózes, Sztancsik Béla, Kéri Ferenc, Csupor Tódor, Jelinek Mihály voltak. A gyár, bár a részvénytársasághoz tartozott, most az üzemi bizottság fennhatósága alatt állott, és az irányítást is a bizottság végezte. Még csak 47 dolgozója volt a gyárnak, amikor megalakították a szakszervezetet. Ebbe 39 ember kérte felvételét.

68 A Felmayer-íéle Kékfestőgyárban április 27-én 3 tagú üzemi bizottság alakult, május 10-én a Dermata Bőrgyárban szintén három fővel jött létre a bizottság. Április és május hónapokban jórészt minden jelentősebb üzemben alakult üzemi bizottság: így a székesfehérvári MÁV-műhelyben május 10-én 6 taggal, a pályafenntartásnál június 15-én 4 fővel. A Gázgyárban április 24-én 3 fővel, a Kardosféle Gépgyárban június 13-án, a gánti bányánál május 13-án, 6 taggal, a MÁV forgalmi részlegnél május 10-én 7 tagú, ugyanezen a napon a fűtőházi dolgozóknál 3 tagú üzemi bizottságot hoztak létre. Április 18-án a székesfehérvári pedagógusok szakszervezetét alakították meg. Elnök Kovács Lajos, a titkár Cseh Antal lett. Az egészségügyi szakszervezetnek 1945 tavaszán és nyarán Sulyok