A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

fokú, a nagyobb településeken középfokú oktatási intézmények szervezésével, a távolsági és helyi közlekedés, továbbá egészségügyi intézmények, egészséges ivóvíz ellátás, stb. biztosításával. A fejlődés azonban nem egyforma mértékben érintette a megye valamennyi települését; befolyással volt arra a természeti, földrajzi környezet is, elsősorban a táj gazdasági adottsága (telepített ipar jelenléte, a feltárt természeti kincsek, üdülési lehetőség, termőföld minősége, stb.). Igen erőteljesen fejlődtek a városokkal jó összeköttetéssel rendelkező települések. Űj és gyors ütemben fejlődő településegyüttes jött létre Dunaújváros körül. Elsősorban a nagyobb népességszámú falvak fejlődtek, amelyek már korábban is rendelkeztek magasabb szintű ellátó (kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, stb.) funkciókkal. A továbbiakban csak a falusi településekkel kívánok foglalkozni. 1. A vizsgálat rövid módszertani ismertetése A falusi települések fejlettségi fokának, illetve ellátottságának meghatározásához többféle módszer felhasználását kíséreltem meg, amelyeket vázlatosan a következőkben ismertetek; a) A lakosság foglalkozási szerkezetének háromszög-diagramm segítségével történő ábrázolása elterjedt az urbanizáció fokának meghatározására vonatkozó vizsgálatokban. A háromszög-diagrammot alkalmazza dr. Lettrich Edit: ,,Urbanizálódás Magyarországon" című munkájában és Barta Barnabás—dr. Fórizs Margit: „Településstatisztikai hagyományok és komplex elemzési módszerek" című tudományos dolgozatukban is egyik elemzési módszerül ajánlják. Mindkét tanulmányban a háromszög területét három fő részre osztották fel, azonban eltérő módszerrel. Az eltérő területfelosztás az átmeneti településtípusok besorolásánál eredményez eltérést. Egyéb Egyéb 9. ábra