A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A Fejér megyei falvak foglalkozás-szerkezet szerinti tipizálásánál az „Urbanizálódás Magyarországon" című tanulmányban alkalmazott háromszög-diagramm területfelosztását (I. sz. minta) használtam fel, mert véleményem szerint a népesség foglalkozási szerkezetében mutatkozó urbanizálódás fokát ez világosabban, áttekinthetőbben mutatja. Segítségével megállapítható a fő típusokon (agrár, kétlaki, urbánus) belül az, hogy ipari, vagy az „egyéb" foglalkozásúak vannak-e túlsúlyban. A háromszög-diagramm alkalmazásával áttekinthető a lakónépesség foglalkozási szerkezete, de nem alkalmas a települések funkcionális jellegének és fejlettségi színvonalának meghatározására. b) A településeknek különböző vizsgálati témaköreiben (ágazatokban), valamint együttesen elért fejlettségét és ellátottságát az ún. pontozásos komplex vizsgálati módszerrel határoztam meg. A módszer lényege — amely M. K. Bennett amerikai közgazdász elgondolásán alapszik — az, hogy a különböző mértékegységű, fejlettséget kifejező adatokat és mutatókat olyan számértékkel (pontszámokkal) helyettesítjük, amelyek értéke független a mértékegységtől. A kapott azonos területegységre vonatkozó adatok összehasonlíthatók és így a rangsorolás is elvégezhető. A pontszámok alapján történő falusi településfejlettségi vizsgálatot hazánkban első ízben dr. Kiss István végzett Veszprém megyében. Tanulmánya az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara által „Veszprém megye községeinek komplex áttekintése" című, kézirat gyanánt kiadott és 1958/59. évben megjelent tanulmánykötetében jelent meg. Pontszámok alapján történő rangsorolásra vonatkozó módszerét továbbfejlesztve a Demográfia című népességtudományi folyóirat 1967. évi 1. száma közli. Településfejlettségi mutatószámait 7 tényezőből építi fel, melyek több ismérv súlyozott, illetve képletbe foglalt összetevődéséből adódnak. A vizsgálatba bevont tényezők kialakításánál elsősorban e tanulmányra támaszkodtam. A települések fejlettségének meghatározására és összehasonlítására számos módszert dolgoztak ki: Meril K. Bennett amerikai közgazdász nemzetközi összehasonlító munkájában a vizsgált egységek összehasonlítási alapjául a legjobb egységet választotta. Dr. Ivanovics Branislav Jugoszláviában végzett járási összehasonlításokat. Az összehasonlítás alapjául egy fiktív járást konstruált, amelynek minden adatául az előforduló legrosszabb adatot fogadta el. Duxné Nagy Katalin: ,.A városok fejlettségének vizsgálata" című tanulmányában ismertetett egy komplex mutatószámot. Egy nemlétező „átlagváros" adatát úgy kapja, hogy a városok adatainak egyszerű számtani átlagát számítja ki. A települések funkcionális vizsgálatában elképzelhető célkitűzés lenne az optimális szinthez való viszonyítás. Az optimumok meghatározását azonban szinte minden településnél, illetve a települések szűk csoportjánál külön-külön kellene elvégezni, amely sok problémával járna. Az optimumok meghatározásánál jelentős szerephez jutna a szubjektív ítélet is. A települések fejlettségi és ellátottsági színvonala — a számított komplex mutató alapján — egyetlen adattal kifejezhető, ágazaton-