A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében
A földtulaj donosok számának és a földterületének megoszlása 1935-ben (%)* Fejér megye Magyarország Birtokcsoport földtulaj donosainak Birtokcsoport száma földszáma földszáma területe száma területe 1 kat. holdnál kisebb szántóföldes 17,6 0,9 20,6 0,7 szántó nélküli 19,8 1,4 20,0 1,2 1— 5 kat. hold 39,8 8,5 35,1 10,1 6— 50 kat. hold 21,4 25,0 22,7 35,1 51— 100 kat. hold 0,6 3,6 0,9 6,3 101— 500 kat. hold 0,5 11,2 0,5 14,0 501—1000 kat. hold 0,1 8,0 0,1 7,9 1001—3000 kat. hold 0,2 22,0 0,1 12,8 3001 kat. holdnál nagyobb 0,0 19,4 0,0 11,9 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Legnagyo'bb volt a földkoncentráció a mostani dunaújvárosi járás területén. Előszállás határának 94,3 %-a, Mezőfalva határának 73,2 %-a a Zirci Apátsághoz tartozott. A birtokmegoszlás akkori képére jellemző volt, hogy Előszállás törpe- és kisbirtokosai az egész földterület 4,5 %-ám osztoztak, holott számuk a földtulajdonosok 98 %-a volt. Perkátán a Zichi/-birtok (4000 kat. h.) a község földterületének közel egyharmadára terjedt ki. Martonvásáron a nagytőkés Dreher család a község határának 70 %-át uralta, birtokaik áthúzódtak Tordas és Kajászó határába is. így sorolhatnánk tovább a megye falvait, földbirtokait. Akadályozta az iparosítást és a településhálózat fejlődését a megyében a forgalmi korlátozás alá eső nagybirtokok magas aránya. 1935-ben Fejér miegyében volt az ország eladási korlátozás alá eső birtokainak 26,4 %-a, amelynek nagy része egyházi birtok és hitbizomány volt. Az uradalmakat környező falvak mezőgazdasági lakossága — 1937-ben 174 000 — olyan kis földterületre szorult, amely a megélhetés minimális költségeit sem fedezte. A kis- és törpebirtokosok mellett nagy számban voltak föld nélküli mezőgazdasági munkások és cselédek (számuk 1937-ben 33 000). Az 5 kat. holdon aluli gazdaságok száma a megye összes gazdaságainak mintegy 77 %-át tette ki, és e nagy többség a megye földterületének csak 10,8 %-át mondhatta magáénak. De az 5—10 holdas gazdaságoknak sem volt különb a helyzete. Az ország megyéi közül itt volt a parasztság legjobban eladcsodva: 1925—1927-ben 20 millió, 1937—39-ben több, mint 27 millió pengő adósság terhelt 131 ezer kataszteri hold földet, jelentős részben kis- és közápparasztokét. * forrás; Györkös Erzsébet: A termelési viszonyok agro a eo"~ír^ el szere pe és jelentősége megye tervgazdálkodásában, — Földrajzi Közleményébe. 1954, évi 4, szám.
