A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

A felszabadulás, előtt a megyében csak lényegtelen, nagyobbrészt a mezőgazdasághoz kapcsolódó néhány iparvállalat, illetve telep működött. Az ipar fejletlenségét mutatja, hogy 1920-ban csak két 100 főnél többet foglalkoztató üzem (Székesfehérvári Vasúti Főműhely 713, Ercsi Cukorgyár 105 fővel) üzemelt. Ebben az évben a megye ipari üzemeiben 1412 munkást foglalkoztattak. Az 1929—30as gazdasági válság hatására az iparban nagyarányú visszaesés következett be; a gyáriparban még 1940-ben is csak 949 munkás dolgozott évi átlagbán. A következő években Székesfehérváron a Könnyűfémmű, a Vadásztölténygyár és a Danuvia Szerszámgépgyár gyors ütemű fejlesztése már a háborús készülődés érdekében történt. Ugyancsak azt szolgálta a gánti bauxit feltárás és bányászat fokozása. 2. A megye népessége és a népesség változását előidéző tényezők Á megye lakosságának száma a felszabadulás előtti években csak igen kis mértékben emelkedett, mert a természetes szaporodást lerontotta az elköltözések és kivándorlások magas aránya. A rossz munkalehetőség és nyomorúságos cselédsors miatt például 1899 és 1913 között közel 13 000-en, 1921—1930-ig pedig több, mint 20 000-en távoztak el a megyéből. Jelentős részük a nyomor elől külföldié vándorolt. A lakosság számát a második világháborús veszteségek nagymértékben csökkentették. Csak Székesfehérvár több, mint 4 ezer 1900 mi tm 1960 1963 1967