A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

Fejér megyéhez csatolták Veszprém megyétől 1950-ben az enyingi járást, Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községekkel, 1955-beo. Bakonycsernyét; Somogy megyétől 1950-ben Szabadhídvéget. Fejér megyétől a területrendezések következtében 1946-ban Pest megyéhez csatolták a volt adonyi járástól Érdet és Százhalombattát; a volt váli járástól Diósdot, Sóskutat, Tárnokot és 1949-ben Pusztazámort. 1950-ben a móri járástól Bakonysárkányt Komárom megyéhez, 1951-ben a székesfehérvári járástól Inotát Veszprém megyéhez csatolták. A megyében a felszabadulás után 6 új község alakult: 1947-ben Nagyvenyim, 1950-ben Besnyő és Hantos, 1951-ben Beloiannisz, 1952ben Mátyásdomb és Nagykarácsony. 1966. január 1-ével Gúttamásiból kivált Kincsesbánya (bauxitbánya és lakótelepe) és önálló községgé alakult, Guttamási régi települését pedig Isztimérhez csatolták. 1966. szemtember 30-ával Balatonbozsokot Enyinggel egyesítették. A váli járás székhelyét 1948-ban Válról Bicskére, az adonyi járás központját pedig 1957-ben Adonyból Dunaújvárosba helyezték át. 1961. április 30-ával megszüntették az enyingi járást, és területét a székesfehérvári és a sárbogárdi járások között osztották meg. A Minisztertanács 1951. március 31-én hozott határozatával Dunapentelét járási jogú várossá nyilvánította. A jelenlegi közigazgatási beosztás szerint Fejér megyében 2 járási jogú város és 104 község van. A községek 5 járáshoz tartoznak. II. A MEGYE TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTŐ JELLEMZÉSE 1. A felszabadulás előtti társadalmi és gazdasági viszonyok A felszabadulás előtti Fejér megyében a mezőgadaság a porosz utas fejlődés igen magas fokát érte el, megelőzve az ország többi megyéjét. A megyében a nagybirtokrendszer meghatározó szerepet játszott a legtöbb település fejlődésében, a lakosság számának alakulásában, a foglalkoztatottság, az ipari fejlődés, továbbá a szociális és kulturális viszonyok terén egyaránt. A felszabadulás előtti viszonyokat a következő főbb adatok jellemzik: 1935-ben az ország nagybirtokosainak egyhatoda Fejér megyében élt. Az 1000 kat. holdnál nagyobb földbirtokok területe több volt, mint a dunaújvárosi, a bicskei és a móri járások területe együttesen. A 26 legnagyobb földbirtokos nagyobb területtel rendelkezett, mint a dunaújvárosi járás és Székesfehérvár egész területe. 119-en birtokolták a megye földterületének 42 %-át. A felszabadulás előtt a megye földterületéből 420 000 kat. hold, a megye területének 61 %-a a 100 kat. holdon felüli nagybirtokosok tulajdonában vagy használatában volt.