A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

Hantos László A FALUSI TELEPÜLÉSEK FEJLETTSÉGI ÉS ELLÁTOTTSÁGI SZÍNVONALA FEJÉR MEGYÉBEN BEVEZETÉS Az egész világon egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az emberek életkörülményeinek megjavítására, a települések fejlesztésére. A szocialista országokban az állam tervszerű településfejlesztésre irányuló erőfeszítéseit a magántulajdon és magántőke érdekeinek korlátai egyre csökkenő mértékben befolyásolják. A települések fejlesztéséhez az állam kezébe összpontosuló jelentős anyagi eszközök mellett a szocialista államban a tervszerű településfejlesztés egyéb eszközökkel is előmozdítható. Település egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese. A települések kialakulása és fejlődése rendkívül bonyolult és összetett gazdasági és társadalmi tényezők következménye. A települések nagy része hosszú, több évszázados folyamat eredményekért érte el jelenlegi fejlettségi színvonalát és csak néhány új településünkre mondható el, hogy tervszerű fejlesztés, vagy telepítés hatásaként jöttek létre. A települések kialakulását és fejlődését a természeti földrajzi környezet kedvező, vagy kedvezőtlen hatása mellett elsősorban bonyolult társadalmi és közgazdasági tényezők határozzák meg. Éppen ezért a települések fejlettségének és ellátottságának elemzése a gazdaságföldrajzi kutatásoknak egyik fontos területe. Hazánkban az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséget kaptak azok a kutatások, amelyek a közgazdasági elemző munkában és a népgazdasági tervezés részeként a településhálózatra vonatkoznak. Egyre szélesebb körben fogadják el azokat a nézeteket, hogy a területfejlesztési célkitűzések elhatározásánál nélkülözhetetlenek az országos átlagoknál részletesebb adatok, amelyek egy-egy megyére, járásra, vagy településre vonatkoznak, továbbá egységes éghajlati, talaj, stb. adottságokkal rendelkező terület (ún. mikrokörzet) fejlettségét mutatják be. Fejér megye a felszabadulás óta eltelt közel 25 esztendő alatt hazánk egyik leggyorsabb ütemben fejlesztett, iparosított területe. Az iparosítás eredményeként új város keletkezett, új falvak jöttek létre, és szinte minden település jelentős fejlődésen ment át a megye területén. Nem mondhatjuk el, hogy e fejlesztés mindenütt tudatosan és arányosan ment végbe, mert tervszerűen a városokat és bányavidékeket fejlesztették, és a falusi településhálózat fejlődésében érvényesültek tervszerűtlen, spontán elemek is. A tervszerű fejlesztés