A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Hantos László: A falusi települések fejlettségi és ellátottsági színvonala Fejér megyében

még jelenleg is számos akadályba ütközik, mert egyes vidékek fejlesztésére a központi és helyi szervek elgondolásai eltérőek, nincsenek minden településre jóváhagyott és kötelező erejű településfejlesztési tervek, a falusi települések nemzeti vagyona nagyobbrészt magán-, vagy csoporttulajdonban van, és az építkezésekkel kapcsolatos kötelező előírásokat sem mindenütt tartották be. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának egyik fő célkitűzése a városi és a falusi lakosság életkörülményei közötti, ma még meglévő lényeges különbségek fokozatos csökkentése. Fejér megyében a felszabadulás óta bekövetkezett nagyarányú urbanizációs folyamat ellenére a lakosságnak több mint 70 %-a falusi településeken él. Ezért tűztem magam elé azt a célt, hogy a falusi településeken élő lakosság életkörülményeinek mélyreható tanulmányozásához és a településtervezés elősegítéséhez vizsgálatokat folytassak Fejér megye falusi településeire vonatkozóan. A településhálózat fejlesztése, a települések fejlődésének tervszerű befolyásolása, vagy új település létesítése csak hosszabb időszak alatt lehetséges. Ezért a településhálózat tervszerű fejlesztését is csak több, hosszútávú terv keretében lehet előirányozni. Az azonos szintű települések összehasonlítása rendkívül bonyolult feladatot jelent. A településekről rendelkezésre álló adatok egy-egy település eltérő sajátossága miatt csak viszonylagosan használhatók. Dolgozatomban kísérletet tettem arra, hogy feltárjam Fejér megye gazdasági, társadalmi fejlődésének legfontosabb jellemző vonásait, az adatok összegyűjtésével és közlésével objektív alapokat nyújtsak a tervező szervek számára a megye további gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek elhatározásához és a megye településhálózat fejlesztési irányelveinek kidolgozásához. Munkám bevezető részében a megye egészének rövid gazdaságföldrajzi leírását és adottságait, közigazgatási változásait, továbbá a társadalmi és gazdasági fejlődését kívánom vázolni. A megyéről adott átfogó jellegű elemzés azt célozza, hogy összefüggéseiben mutassam be azokat a tényezőket, amelyek a falusi települések fejlődésére és fejlettségi színvonalára döntő hatást gyakoroltak. Ezt követően ágazati és komplex mutatószámok alkalmazásával hasonlítom össze a falusi településeket. Az elemzésben külön vizsgálom meg az 5 ezernél nagyobb lélekszámú községeket. A dolgozat anyagának használhatóságát szándékoztam növelni a számítási módszerek részletes leírásával, az adatforrások és felhasznált irodalom közreadásával, továbbá a legfontosabb adatoknak településenként táblázatokban a dolgozat mellékleteként való közlésével. Itt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak dolgozatom megírásában. Az anyagok és adatok összeállításában, valamint a számítások elvégzésében végzett értékes munkájukért a Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatósága dolgozóinak, külön kiemelve Füzesi Antal osztályvezető és Sulyok Jenő főelőadó értékes segítségét. Az anyag bírálatáért és hasznos módszertani útmutatásaikért Dr. Bernát Tivadarnak, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárnak és Horváth Tibornak, a Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya osztályvezetőjének is ezúton mondok köszönetet.