A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)

Borus József: Fejér megye felszabadítása, 1944. december 2 – 1945. március 23. I.

nem jutnak előre, sem a délebbre álló 3. német páncéloshadosztállyal nem tudják felvenni az összeköttetést. A 3. páncéloshadosztály, miután a szovjet 18. harckocsihadtest támadása miatt kénytelen volt visszafordulni Adonytól, Hercegfalva elfoglalásával kísérletezik. 22-én csak készenléti állást tud foglalni, mivel minden oldalról szovjet támadások érik. 23-án súlyos harc folyik Hercegfalva birtoklásáért. A helységben a szovjet harckocsik a házak fedezete alatt foglalnak kilövőállást, jól álcázva várják a német támadást a páncéltörőágyúk is. A községbe elsőnek a német 6. páncélosezred I. zászlóalja tör be, de a szovjet harckocsik és páncéltörők mindjárt kilőnek 4 Párducot. A németek azonban magukhoz térnek a meglepetésből; s rendkívül súlyos veszteségeik ellenére is utcáról-utcára, házról-házra küzdik magukat előre. A páncélgránátoszászlóalj veszteségei rendkívül nagyok, az 5. századot fel kell oszlatni, a többi században általában 20 ép katona marad. A szovjet csapatok különösen a templom környékén tartják szívósan magukat, — de végülis a németek kerekednek felül. A Vörös Hadsereg ellenállása ebben a térségben is növekszik. A 3. német páncéloshadosztály egyik utászszázadán Sárszentmiklóson a 24-re forduló éjszakán szovjet harckocsik ütnek rajta, s visszafoglalják a községet. A németek 24-én és 26-án megpróbálják újra elfoglalni, de támadásaik sorra összeomlanak, s végül kénytelenek átmenni védelembe.

153 Január 23-án az 1. páncéloshadosztály harckocsijai Gárdonytól keletre gyülekeznek, és éjjeli támadáshoz készülődnek Kápolnásnyék ellen. Az egyik Párduc-századot Agárdon üzemanyagfelvétel közben szovjet csatarepülőgépek mélyrepülésben támadják; a németek számos halottat és sebesültet veszítenek. Este aztán megkezdődik a roham Kápolnásnyék ellen; a helységben és attól északra, továbbá keletre elkeseredett közelharcokra kerül sor. A német páncélgránátosok rohamosztagai újra meg újra támadnak, de egyelőre nem jutnak előre. 23 óra tájban erősítés érkezik, harckocsik és páncélgránátosok. Az új feladat szerint a hadosztály jobbszárnyának kelet — északkeletre kell előnyomulnia, és Baracskánál átkelni a Váli-vízen. A balszárnynak pedig a tó mentén északnak fordulva, elfoglalni Velencét, és itt szárnybiztosításul reteszállást hozni létre. A feladat ismertetéséhez Stoves hozzáteszi: ,,A most következő harcnapok, támadásban és védelemben állandóan váltakozó súlypontokkal ide-oda hullámozva, a legnehezebbekké és a legveszteságesebbekké váltak, amelyeket a hadosztály hosszú idő óta átélt." A következő órák fejleményei beigazolták ezt a megállapítást. 24-én 1.30 tájban kezdődik a német páncélgránátosok támadása, együtt a 24. páncélosezred I. osztályának Párducaival, Baracska ellen. Mérey-majornál és Anna-majornál még gyenge a szovjet ellenállás, ezek elfoglalása után a németek északnak fordulnak, FelsőPettendpuszta felé, ahol felderítésük adatai szerint jelentős szovjet erők vannak. 2.30-kor érkezik a parancs Pettend „menetből" való megtámadására. A támadás azonban nem sikerül, jóllehet a németeknek 33, infravörös fényszóróval felszerelt Párduc harckocsijuk