A felszabadulás Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 4. (Székesfehérvár, 1970)
Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén
szabadidő kulturált felhasználásának biztosítása, a munkaverseny állandósítása, a pártutánpótlás nevelése, a munkafegyelem szilárdításának segítése mellett. A választmány megalakításával a DISZ legfelső helyi szerve létrejött. A szervezet megszűntette az irányításra, a vezetésre korábban jellemző ideiglenességet, és szervezetileg is alkalmasabbá vált az építkezés fiataljainak nevelésére, az ifjakra háruló feladatok megvalósítására. A pártkongresszust követő hónapokban szervezetileg erősödött a többi tömegszervezet is. 188 Néhány hónap alatt az MNDSZ taglétszáma több, mint háromszorosra nőtt (a februári 250-ről júniusban 850-re). Az MSZT tagsága márciusban 2300, júniusban 3598 fő. Az SZHSZ-be a nyár folyamán közel 1300-an tömörültek. Tavasszal 22 Békebizottság tevékenykedett az építkezésen. (Képviseletükben Csabán Anna részt vett a budapesti béke-nagygyűlésen, Olajos Dezső ifjúmunkás pedig a pünkösdi bécsi béketalálkozón,) 187 1951 tavaszán — mint láttuk — a tömegszervezetek erősödtek, taglétszámuk emelkedett. Formális elemekkel terhelten ugyan, de a párt transzmissziói létrejöttek, a párt politikai bázisa szélesedett. Ugyanekkor azonban a pártépítés veszített korábbi intenzitásából és a politikai munka hatósugara nem tudta átfogni az építkezést. A kialakult helyzetben a márciusi aktiván szükségesnek ítélt fellépés az építkezésen meghúzódó nemkívánatos elemek ellen sem folyhatott megfelelő eredménnyel. Ennek objektív oka, hogy a sok forrásból folyamatosan feltöltődő, és amellett állandóan mozgásban lévő, munkavállalókból kialakuló munkásosztály határainak megállapítása nehéz volt. Ugyanekkor az éberséggel kapcsolatos túlfokozott igény, mint szubjektív tényező, kizárta azt, hogy a szemben álló osztályok közötti határvonal és a politikai front vonala egybe essék. Ennek következtében a lehetséges szövetségesek köre összeszűkült, sőt az ellenség keresése párton belül is napirenden szerepelt. Az említettek azzal a következménnyel jártak, hogy az osztályhelyzetükből és korábbi munkakörükből adódóan eleve nem-kívánatosnak minősített egyének és a mulasztást, hibát elkövető dolgozók megítélése politikai szempontból sematikussá vált. (Egyformán ellenségnek minősültek.) Egy-egy konkrét eset (társadalmi tulajdon elleni vétség, fegyelmezetlenség, a tavaszi ételmérgezések, stb.) kapcsán az ellenük lefolytatott eljárás, (fegyelmi, társadalmi bíróság elé állítás, stb.) illetve a kiszabott büntetés (az okozott kár megtérítése, eltávolítás) nem volt eléggé differenciált. 188 A később lefolytatott vizsgálat megállapítása 189 arra enged következtetni, hogy a főhatósági támogatás, a szakértelem egyesek számára védelmet jelentett, hogy a politikai fellépés —• az említett oknál fogva —• velük szemben bizonytalanná, határozatlaníná vált. A politikai munka — e:zien belül a tömegnevelés, a pártépítés —• irányításában, szervezésében, módszereinek megválasztásában a fő probléma, hogy a pártszervezetek vezető szervének, a pártbizottságnak a fejlődése, kiépülése elmaradt az igényektől, a megoldásra váró feladatokkal nem volt arányban. 190 Az építkezés, a Dunai Vasmű Pártbizottsága mindössze 5 függetlenített pártmunkással dolgozott.
